Arany Érdemkereszttel tüntették ki Lutter Imrét

Az Államalapítás ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök több kiemelkedő munkásságú személyiségnek adományozott magas rangú állami kitüntetést. A díjazottak az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenységek elismeréseként kapták elismerésüket.

Dr. Lutter Imre, előadóművész, drámapedagógus, médiaszakember, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke, kimagasló tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A díjat Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes adta át ünnepélyes keretek között. A díjátadást a Duna TV augusztus 20-án műsorra tűzi.

Dr. Lutter Imre sokoldalú művész, munkássága a magyar kultúra legitim képviseletét, a kultúraközvetítést, a magyar nyelv gazdagságának fönntartását, a költészet, valamint annak nyomán innovatív műfajok, a versmondás, a versszínház és a versfilmes művészeti ágak kreatív gondozását, fórumainak megteremtését, képviselőinek és az új nemzedéknek a tehetséggondozását jelentik, miközben a médiában vállalt tevékenységei révén is az értékalkotást és az innovációt tekinti elsődleges feladatának. Példaképei és tanítómesterei között tartja számon Kiss László rendezőt, a Latinovits Emlékmű Alapítvány kuratóriumi elnökét, Pregitzer Fruzsina színművészt, Friderikusz Sándor médiaszakembert, Bánhidiné Maróti Magdi énekesnőt, a ZIG Singers egykori vezetőjét, és gyakran hangoztatja, hogy a családja mellett sokat köszönhet egykori magyar tanárainak, Csáki Katalinnak, Cservenyák Lászlónénak, Virág Máriának és Gönczy Ágnesnek is.

Lutter Imre Miskolci Egyetem jogi karán, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia szakán végzett művész, szakember számos területen szerzett diplomát, képesítést: jogi és drámapedagógiai diplomája mellett televíziós újságíróként, valamint vers- és prózamondó előadóművészként is végzett. Közel két évtizede maghatározó szereplőjévé vált a magyar előadóművészetnek, nem utolsó sorban a magyar nyelvű versmondást összefogó és koordináló Magyar Versmondók Egyesületének. Tevékenysége révén új, korszerű dimenziókkal gazdagodott a magyar nyelvű amatőr és professzionális versmondás, – a vers előadóművészete, és ezzel párhuzamosan a kultúra közvetítése és az anyanyelvápolás.

Nevéhez fűződik a Kaleidoszkóp VersFesztivál megálmodása, amelyet 1998-ban indított útjára az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület – amelynek Ő az egyik alapító-elnöke – és a Miskolci Egyetem. A Fesztivál folyamatos megrendezése tizennyolc éve Lutter Imre áldozatos munkájának eredménye. A minden évben megújuló tematikával és ötletekkel megrendezett, vándorló VersFesztivál napjainkra összekötő-kapoccsá vált a hazai és határon túli magyarok között, akik a vers valamennyi megjelenési módját felsorakoztatják, kezdve a versmondástól a versszínházig, a megzenésített versektől a versfilmekig, a verskiállításoktól a slam poetry műfajáig, s ebben egyedülálló nemzetközi szinten is. Mindezt több száz hivatásos és amatőr művész, társulat, zenekar és alkotó részvételével, több ezer néző előtt. 2008-ban a fesztiválon felállította a versmondás világrekordját és ezzel a versmondás műfaja bekerült a Guinness Rekordok könyvébe.

A Nemzeti Színházat és a Magyar Versmondók Egyesületét összefogva megalapította és hagyományteremtő jelleggel szervezi a „Nemzeti VERSenyt", a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű, rendhagyó versmondó és versklip versenyt nem hivatásos versmondóknak, valamennyi korosztályban.

Zsűrielnöke és fesztiváligazgatója a Balaton legnagyobb filmes seregszemléjének, a Bujtor István Filmfesztiválnak, zsűritagja a Latinovits Versmondó Találkozónak, gondozója a "Regösök húrján..." több ezer általános iskolás diákot összefogó versmondó versenynek.

Publicisztikai, szerkesztői, irodalomszervező tevékenysége is példamutató. Még miskolci egyetemista korában – ahol első diplomáját szerezte az Állam- és Jogtudományi Karon – teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a tehetséges egyetemisták és főiskolások saját műveikkel mutatkozzanak be a nyilvánosság előtt. Létrehozta a Kaleidoszkóp Könyvsorozatot, amelynek égisze alatt tíz kötet jelent meg eddig. Segíti, patronálja az egri Esterházy Főiskola és a Hé-Bé Juventos Egyesület kezdeményezésére létrejött, azóta országossá duzzadt Kortárs hangon versíró pályázatot és az abból évente létrejövő kötetet, és nagy sikert aratott szubjektívregénye, a Nők a volán mögött is.

Szerkesztője, szerzője volt a Játékos társ, a Mondd ki bátran!, a Tanuld és tanítsd a jobbat és a Társas játék című művészetpedagógiai módszertani könyveknek, producere és egyik előadója a Memento (téma: Holokauszt), a Bíbor parázson (téma: Radnóti), a Forr a dalom és az Ócska keringő című hangoskönyveknek. 2018-ban három újabb hangoskönyv valósult meg a közreműködésével: a Három fő, a Légyott és A világ legjobb akciófilmje - mindhárom a Spanyolnátha irodalmi folyóirat gondozásában, társszerkesztésével és ajánlásával jelent meg a Gyémánttengelyen című művészeti interjúkötet 2018 februárjában.

Európai Uniós pályázatok több konstrukciójában segítette és segíti az intézményen kívüli non-formális oktatást, szervez és tart kulturális, művészetpedagógiai és drámapedagógiai foglalkozásokat, érzékenyítő tréningeket gyerekeknek és felnőtteknek, köztük sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatalnak, illetve továbbképzéseket pedagógusoknak. Szervezésében 2018-tól több mint kétszáz anyaországi és határon túli magyar iskola diákjainak kompetencia fejlesztése és identitásának erősítése valósul meg neves művészek, zenekarok, sportolók és szakemberek részvételével, és részt vesz a 2018-ban nyíló hazai NépmesePontok szakmai munkájának előkészítésében és szervezésében is.

Televíziós és filmes munkái emlékezetesek. Több csatornánál is dolgozott az elmúlt években, a Mokka száguldó riportereként az egész ország megismerhette. Forgatott Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Thaiföldön, Malajziában, Nagy Britanniában és számos más európai országban. Jó értelemben vett rutinnal használja a rendezői-szerkesztői és produceri tapasztalatait, és minden alkalommal irodalmi érzékenységéről tesz tanúbizonyosságot.

Megújítója és szerkesztője a Magyar Versmondók Egyesülete internetes portáljának, a vers.hu oldalnak, amelynek látogatottsága folyamatosan nő, jelenleg is meghaladja az évi 300 ezer egyedi látogatót. Lutter Imre kreativitást mutatja az online Versrádió megalkotása is, amelynek műsorán több száz költő, neves amatőr és hivatásos előadó több ezer verse hallható és látható. Ez a honlap 2010-ben elnyerte a Magyar Marketing Szövetség Az Év Honlapja – Különdíját.

Rendszeresen szerepel önálló és társas estjeivel, versszínházi előadásaival különböző fórumokon, illetve kap narrátor és szinkron szerepeket televíziós műsorokban. Emlékezetes előadóestjei közül is kiemelkednek a közelmúltban több hónapos amerikai és kanadai turné után itthon, a Váci Dunakanyar Színházban is bemutatott Szabadnak születtem... és az Egy pesti srác története című versszínházi előadás, az Egyesült Államokban ugyancsak bemutatott Boldog, szomorú dal című társas estje, de az Ócska keringő című önálló verselőadása, a Ki viszi át a szerelmet? és a Nézd mama, jaj, kész ez a vers is!, vagy a Verseim szirmokká nyílnak és a Kávészünet Lutter Imrével című műsorai egyaránt.

Szinkronizál, a hangját kölcsönzi több dokumentum- és ismeretterjesztő filmnek, nemcsak magyar, hanem angol és orosz nyelven is. 2017-től hetente jelentkezik költészeti rovata a BonumTV Délelőtt című műsorában. 2018-tól az ATV csatornahangjaként is tevékenykedik.

Munkája elismeréseként 2004-ben megkapta a Magyar Versmondók Egyesülete által alapított „Ki viszi át a Szerelmet" emlékplakettet, 2007-ben a Wlassics Gyula-díjat, majd a kuratórium egyhangú döntése alapján 2012-ben Radnóti-díjban részesült. Az 1971-ben alapított szakmai díj rangját a korábbi kitüntetettek neve is jelzi: mások mellett Nagy László, Juhász Ferenc, Ratkó József, Nagy Gáspár, Kormos István és Szécsi Margit kapta meg, és Lutter Imre, mint az addigi legfiatalabb díjazott, maga adhatta át a kitüntetést a legidősebb díjazottnak, a költő özvegyének és irodalmi életműve gondozójának, Gyarmati Fanninak, XIII. kerületi lakásán. 2018-ban „A kortárs irodalom és olvasás fejlesztéséért" a Falvak Kultúrájáért Alapítvány díszünnepségén a Magyar Kultúra Lovagjává avatták. 2018. augusztus 20-a alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesítette.

Rétvári Bence miniszterhelyettes a kitüntetés átadásán kiemelte: Szent István király a keresztény Európa részévé tette a magyar államot ezer évvel ezelőtt. Ahhoz azonban, hogy az ország még ezer évig fennmaradjon, nagyon sok ember hitére, elkötelezettségére, teljesítményére, munkájára és hazafiságára volt szükség - mondta Rétvári Bence miniszterhelyettes. Közölte: ebben a munkában részesek a díjazottak is, akiknek tehetségét és szorgalmát ismerik most el. Az államtitkár, a díjazottakat változást hozó embereknek nevezve, kijelentette: ők nemcsak sodródtak az áramlattal, hanem változást hoztak, megváltoztatták környezetük életét. A kitüntetettek "egy olyanfajta pluszt képviselnek", amely nélkül Magyarország nem gazdagodott volna, ezért a díjak odaítélésével minden magyar ember elismerését fejezi ki a magyar állam. Az elismerésnek van egy olyan üzente, hogy minél többen vegyenek példát a díjazottakról, minél többen érezzék magukat ösztönözve: ha én magam is elköteleződök, "kicsit többet teszek oda magamból", akkor az mások számára példaértékű.