Amiről az utcák mesélnek... - Szabolcs vármegye hódolata Rákóczi újratemetésén

A kiegyezést követően tették meg az első lépéseket II. Rákóczi Ferenc és vele együtt idegen földön elhunyt bujdosótársainak rehabilitálása érdekében. A Zemplén vármegye által 1873-ban indított mozgalomnak az lett az eredménye, hogy – némi politikai küzdelem révén – 1904. április 18-án I. Ferenc József uralkodó elrendelte a hamvak hazahozatalát Törökországból, majd 1906. október 23-án az országgyűlés eltörölte az 1715. évi XLIX. törvénycikknek a Rákóczit és társait megbélyegző részeit. Elhárult minden politikai akadály Rákóczi kultuszának legálissá válása előtt, ami az 1906. október 29-ei kassai újratemetésén érte el tetőpontját.

A hamvak október 27-én érkeztek magyar földre, a temetési szertartások pedig 30-án, Késmárkon értek véget Thököly Imre hamvainak elhelyezésével. Alispáni utasításra, ezeken a napokon lobogót helyeztek el a községházakon. Nyíregyháza polgármestere, Májerszky Béla is felkérte a város hazafias polgárságát és erkölcsi testületeit, hogy házaikra a nemzetiszínű zászlót tűzzék ki.

A kassai ünnepségen és gyászszertartáson Szabolcs vármegye is méltó módon képviseltette magát. Ott voltak a temetési menetben, amely a halottas kocsikat felvezette. Szabolcs vármegye lovas bandériumának élén két Rákóczi korabeli öltözetű tárogatós haladt. Őket a főispán hatéves fia, Vay László követte, aki egy két csatlós által vezetett fehér pónilovon ült, kezében bársonypárnát tartva, rajta a vármegye ezüstkoszorújával. Utánuk négy lovas harsonás következett, majd Vay Gábor főispán lóháton, kezében buzogányt tartva. Jobbján Lipthay Béla a vármegye zászlajával, balján pedig Vay Miklós, kezében egy kuruc zászlóval lovagolt. A sort a 19 tagú úri bandérium zárta, mellettük két oldalt pedig a vármegyei bandérium haladt. A lovas menet végén Henter Antal várnagy lovagolt. A dómban Mikecz Dezső alispán a vármegye, Vay Gáborné pedig a vármegyei nők képviseletében ezüstkoszorúkat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona koporsójára.

Ugyanezen a napon a nyíregyházi római katolikus templomban hálaadó szentmisét tartottak.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)