Amiről az utcák mesélnek... - Serédi Jusztinián látogatásai városunkban 2.
Az ország hercegprímása 1941 novemberében második alkalommal érkezett Nyíregyházára. Látogatásának fő célja ezúttal is a görögkatolikus püspökkel való találkozás, a latin és a görög szertartású egyházak egységben létének kifejezése volt.
A legfőbb egyházi méltóság vonata november 21-én, péntek délben futott be a nyíregyházi vasútállomásra. A római és a görögkatolikus egyház képviselői már Szerencsen, míg a vármegye vezetői Rakamazon csatlakoztak a főpaphoz, akit a város fellobogózott utcákkal, a nemzeti színnel és a pápai állam sárga-fekete színével díszített házakkal várt. Az állomáson elsőként Dudás Miklós görögkatolikus püspök köszöntötte, aki kifejtette, hogy a hercegprímás látogatása a görögkatolikusság magyarságát is dokumentálja. Szohor Pál polgármester utalt a néhány nappal korábban lezajlott lovasdandár fogadására, amelyen a kormányzói pár is megjelent. Szerinte e két látogatás annak megnyilvánulása, hogy „a vallásosság és a hazafiasság együtt nemzetfenntartó erők”. Serédi válaszában szerencsésnek nevezte magát, hogy már másodszor lehet e város vendége, valamint az egyház és az állam kapcsolatáról elmélkedve kifejezte, hogy „minél erősebb volt az egyház és a haza kapcsolata, annál boldogabbak voltak a nemzet tagjai is”.
A főpap szálláshelyéül a görögkatolikus püspöki palota szolgált, amely előtt rohamsisakos, szuronyos katonai őrség sorakozott fel. Délután látogatást tett a megye és a város vezetőinél, valamint a katonai állomásparancsnoknál. Másnap reggel Máriapócsra utazott, ahol a kegytemplomban imádkozott. Nyíregyházára visszatérve fogadta a római és a görögkatolikus egyházi képviselő-testület tagjait, majd díszebéd volt. Délután a Samassa-templomban litániát pontifikált és áldást osztott a nagyszámú hívek körében. Vasárnap reggel a görögkatolikus székesegyházban, a hitegység jelképezésére latin szertartású csendes misét mondott Dudás Miklós püspök jelenlétében. Ezután a város ötösfogatán hajtatott ki az állomásra, ahol búcsút vett az őt nagy szeretettel fogadó várostól.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
