„Egy ezeréves múlt szentesítette méltóság szimbóluma száll le a transzcendentális magasságból közénk” – e szavakkal harangozta be Serédi Jusztinián nyíregyházi látogatását a helyi lap. Serédit XI. Piusz pápa 1927-ben nevezte ki esztergomi érseknek és iktatta be a bíborosok testületébe. Ilyen magas méltóságú főpap még nem járt Szabolcs vármegyében, ezért történelminek bizonyult a kilencven évvel ezelőtti látogatása.

Magyarország bíboros hercegprímása 1932-ben határozta el, hogy székhelyükön meglátogatja a görögka­tolikus egyház főpapjait. Ezért utazott április 7-én Miskolcra, hogy találkozzék Papp Antal c. érsekkel, a munkácsi és eperjesi egyházmegyékből alakított apostoli adminisztratúra kormányzójával. Ugyanaznap késő délután már Nyíregyházára vitt tovább útja. A vármegye határánál, Rakamazon díszes küldöttség fogadta a vonaton érkező főpapot, akit előbb dr. Erdőhegyi Lajos főispán és Virányi Sándor alispán üdvözölt. Együtt utaztak tovább a vármegye székhelyére, ahol a fellobogózott vasútállomáson az egyházak, egyesületek, hadsereg, iskolák és a hatóságok képviselőinek sokasága fogadta. A Himnusz után elsőként Miklósy István görögka­tolikus püspök mondott köszöntőt, majd dr. Bencs Kálmán polgármester a „béke és megértés” városának lakosai nevében üdvözölte. A díszvendéget a város ötös­fogata vitte pihenőhelyére, a püspöki palotába.

A hercegprímás másnap a görögkatolikus templomban csendes misét mutatott be, majd a római katolikus templomban dicsőítette Istent és megáldotta a jelenlévőket. Az ima után a püspöki palotában fogadta a hajdúdorogi székeskáptalan tagjait, a Szent Bazil rend és a helyi római katolikus képviselő-testület küldöttségét Énekes János vezetésével. A papság és a hatóságok figyelmét felhívta a szegényügy felkarolására. Végül látogatást tett a főispáni és a polgármesteri hivatalban, majd a város négyes fogatával rövid sétakocsikázáson vett részt a Sóstói úton. Délután népes küldöttség búcsúztatta a főpapot, akit a város közönsége felekezeti különbség nélkül „mélyen a szívébe zárt”.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)