Amiről az utcák mesélnek... - Építőmesterek nyomában: Király Sándor és fia 3.
Amiről az utcák mesélnek... - Építőmesterek nyomában: Király Sándor és fia 3.

Ifjabb Király Sándor első önálló terve és építése volt a Vay Ádám (ma Dózsa György) utca 68. sz. alatti tekintélyes ház 1907-bõl, amit bérbe adtak lakóknak, boltosoknak.

1914-tõl az akkor nyíló Tanítóképző Intézet otthonául szolgált 1926-ig, amikor átköltöztek a Széchenyi utcai Barzó-féle bérházba. Eredetileg egy kétlakásos, földszintes háznak tervezte a Ká­rolyi (ma Benczúr) tér 7. sz. alatti házat, amikor azonban a csendőr szárnyparancsnokság számára épületet kerestek és tartós bérletet ígértek, átdolgozta a terveit a csendőrség számára. Az épület (képünkön) 1909-ben csendőrlaktanyaként nyitotta ki kapuit. A második világháború után a Zöldért Vállalat hivatalainak adott helyet.

1908. február 19-én tűz keletkezett a vármegyeháza épületében, amelynek következtében a tetőzete és a nagyterme teljesen elpusztult. A tetőzet felújítását Király Sándorra bízták, mint ahogy 1910-ben a Korona szálló átalakítási munkálatait is. 1909-ben Adorján Jánossal társult, három közös épületüket (Karner-ház, iroda- és kereskedőház a Jókai téren, Általános Hitelbank) a sorozat korábbi részében már bemutattuk.

A nyíregyházi ipartestület kezdeményezésére a budapesti m. kir. technológiai iparmúzeum 1907–1908-ban építőipari szakrajz-tanfolyamot indított, amelynek vezetésével Király Sándort bízták meg, aki ekkor az ipartestület alelnöki tisztét is betöltötte. 1912-ig a helyi ajtó-, ablak- és bútorgyár részvénytársaság ügyvezető igazgatója volt. 1913-ban pedig a „Lórencz-féle Nyíregyházi Agyagáru- és Kályhagyár” néven alakuló részvénytársaság egyik alapító tagja. A cég Lórencz Miklós „messze-vidéken jóhírű” kályhagyárát vette át. Szintén 1913-ban részt vett a Nyíregyházán létesítendő kereskedelmi és iparkamara létesítésében is. 1914-ben a vármegye közegészségügyi bizottságába választották meg.

1918. december 15-én hunyt el. „Király Sándor fiatalon igen tekintélyes pozícióra tett szert Nyíregyházán, a társadalomban és az üzleti világban egyaránt igen jóhangzású neve volt”. Családi sírboltjuk az Északi temetőben található.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)