Amiről az utcák mesélnek... A nyíregyházi tégla- és cserépgyártás történetéből 2.
A téglagyárról a legtöbb nyíregyházinak Barzó Mihály neve jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen sok köz- és magánépületbe került beépítésre a „BM”-monogrammal ellátott tégla, a Bujtoson létesített téglagyár kiváló terméke.
Barzó vállalkozótársával, Vojtovits Bertalannal alapította a gyárat (képünkön) 1886-ban. Két évvel később új körkemencét is építettek a mintegy 23 holdnyi területen, ahol volt még 10 darab szárítószín, 6 darab különböző célra szolgáló épület, kutak, sártörő és vízhúzó gépek. Az építkezési tégla mellett gyártottak elsősorban kútépítéshez ajánlott vastéglát, utak burkolásához négy- és hatszögletű flaszter téglát, valamint homorú és lapos cserepet is. A Borovszky-féle vármegyei monográfia készítése idején, 1900-ban 70–80 munkást foglalkoztattak, akik között 20–25 volt a nő.
E gyárból kikerült téglák felhasználásával épült a megyeháza, az Evangélikus Főgimnázium Gimnázium közi szárnya, a görögkatolikus templom (Barzó és Vojtovits saját tervezése), az Erzsébet közkórház, a törvényszék, a rendőrségi palota, a pénzügyigazgatóság, a ma Kölcsey Gimnázium épülete (Barzó tervei alapján eredetileg bérháznak épült 1901-ben), a Luther-ház, az angolkisasszonyok Széchenyi utcai épületei és számtalan magánház. Barzó 1909-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kelemen Anna és mérnök fia, István üzemeltette tovább a gyárat, amit egy időben a város is kibérelt. 1943-ra elfogyott a téglának alkalmas nyersanyag, így a város lebontatta a gyárat, amelynek helyén, az Agyag utcától délre később egy üzemanyagtöltő állomás létesült.
A Bujtoson volt még egy másik téglagyár is, amelyet Király Sándor és fia létesítettek nem sokkal Barzóék után, 1889-ben. Ugyanitt 1910-ben ifj. Király Sándor bővíteni szerette volna telephelyét, de ezt a város már nem engedélyezte. Később el is adta a gyárat, éppen a városnak. Egy idő után azonban elfogyott az alapanyag, a város lebontatta a gyárat, a gépeit pedig elárusította. Így a legtovább a Barzó-féle gyár látta el a várost téglával.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
