A szecessziós homlokzatú, Szabolcs Ferenc és Papp Gyula által tervezett épület egyszerre szolgált lakóházul és a nyomdahelyiségeket is magába foglalta. Korszerűsítették a nyomdai gépeiket is. 1915-ben vásárolták az első sorszedőgépet, majd a következő évben egy újabbat, amivel még gyorsabbak lettek.

Fontos dátum a lap történetében 1917. január 18-a: „lépést tartva a szükségszerű fejlődéssel, a mai napon a Nyírvidék politikai napilappá alakult át”. Az eddigi 38 év alatt „a nyugodt komolyság, a pártatlan elfogulatlanság, a higgadt hang és komoly tónus jellemezték”, amit igyekeztek továbbra is megtartani a szerkesztők. A napi megjelenéssel frissebbek lettek, amit már az olvasók is joggal elvártak a vármegye „legöregebb újságjától”. Innentől kezdve hétfő kivételével mindennap, délután öt órára mindenki hírekkel, információkkal töltekezhetett az ekkoriban 1500 példányszámban megjelenő lapból.

A háborús évek alatt virágkorát élő nyomda vállalta más lapok, időszaki kiadványok, nyomtatványok, iskolai értesítők, könyvek kiadását, sőt fővárosi lapok terjesztését is. E lendületet törte meg a mindössze 33 éves Jóba Elek halála 1918-ban. A vállalatot özvegyére és Weisz Manó üzletvezetőjére bízta, akik nem tudtak megbirkózni a forradalmak, a papírhiány, a koronaromlás miatti kihívásokkal, s a nyomda fokozatosan eladósodott, amit még az özvegy túlköltekezése is rontott.

1928-ban még ünnepeltek és díszes albummal köszöntötték a Nyírvidék 50. évfordulóját. E nagy múltú lap 1933. február 26-án jelent meg utoljára, átadva helyét a Szabolcsi Hírlapnak, amelynek harmadik Jóba Elek felelős szerkesztője lett. Neki sikerült elérnie, hogy 1934. július 1-tõl Nyírvidék Szabolcsi Hírlap néven jelent meg 1944. október végéig.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

www.emlekjelek.hu