Amiről az utcák mesélnek – Építőmesterek nyomában: Pisszer János 1.
Pisszer János 1877-ben született Budapesten. 1887–1890 között a IV. Kerületi Főreáliskola tanulója, majd 1893–94-ben elvégezte a Fővárosi Községi Iparrajziskolát, 1894-től 1898-ig pedig a M. Kir. Állami Felső Ipariskola építőipari téli tanfolyamát. (Megjelent a Nyíregyházi Napló június 17-ei számában.)
Lelkes tagja volt a tanfolyam irályképző körének, ahol megalapozta későbbi jelentős elméleti munkásságának, tanulmányainak és újságcikkeinek stílusát. Városunkba Nagy Virgil révén került, aki a Kommer Józseffel közösen tervezett római katolikus templom 1902-től folyó építési munkálatainak művezetésével bízta meg. Közben megismerkedett Nébenmáyer Irénnel, a Korona akkori bérlőjének a lányával, akivel házasságot kötött. Érdekesség, hogy a templomi szertartást a frissen felszentelt templomban, 1904. augusztus 21-én tartották, az egyik tanú Nagy Virgil volt.
Az okleveles építőmester házasságkötését követően Nyíregyházán telepedett le, ahol 1942-ig folytatott tervező és kivitelezési vállalkozó, valamint élénk közéleti és publicisztikai tevékenységet. Először vegyük sorra azokat az épületeket, amelyekhez a neve köthető. A római katolikus egyház valószínűleg elégedett volt a ma már társszékesegyház építési munkálatai körül kifejtett tevékenységével, ezért az első megbízásokat az egyháztól kapta: 1909-ben felépítette elemi iskolájuk egyemeletes épületét a Bethlen Gábor utca elején, majd a következő évben plébániájuk emeletes sarkát bővítette déli irányba. A Bercsényi utcai régi postaépület a kivitelezését, a Takarékpénztár építési munkálatainak (képünkön) művezetését köszönheti Pisszernek, míg a Hatzel téri Iparostanonc Otthon a saját tervei alapján épült. A város megrendelésére készült internátus a tér ma is egyetlen emeletes épülete.
A tervei alapján és kivitelezésében készült el a Szent István utcai magánszanatórium bővítése 1927-re, amellyel Klekner Károly és Spányi Géza bízták meg. 1925-ben együtt munkálkodik Kálmán Károllyal és Várallyay Sándorral a pénzügyigazgatóság (ma megyei múzeumunk) épületének építésén. 1928-ban pedig a Westsik-féle Homokkísérleti állomás első épületeit tervezi és építi.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész
