Amiről az utcák mesélnek - Árva fiúból lett árváknak kenyeret adó jóltevője

Amiről az utcák mesélnek - Árva fiúból lett árváknak kenyeret adó jóltevője

Gróf Pongrácz Jenő 1881-ben vette át a Dessewffy-birtokok kezelését és Liptayt nevezte ki jószágkormányzónak, majd két évvel később már tiszttartónak. 1883-ban vette feleségül Szilvássy Bertát. A hozományból megvette első birtokát Tiszanagyfaluban, amit később újabb birtokok követtek. A feleségéről elnevezett nyírpazonyi Berta-telepen a „sivár homoktengerből” minta szőlőgazdaságot teremtett.

Nyíregyházán 1907-ben telepedtek le, s 1911-ben építtette fel Szuchy József tervei alapján a ma is álló, Kálvin téri családi házát. Ekkorra már a maga ura és elismert gazdasági tudósító, illetve közgazdasági szakíró. Nagy elismerés volt számára, hogy 1925-ben gazdasági főtanácsossá nevezte ki Horthy Miklós. Jövedelmezővé tette birtokait, miközben messze földön híres volt takarékosságáról. Ebből azonban „áldás fakadt”. Minden olyan ügyet támogatott, amelyben a „keresztény és magyar gondolat jut kifejezésre”, valamint „az erkölcs, a nemzeti erősbödés” érdekét szolgálja.

A Vécsey utcában telket adományozott a római katolikus egyháznak, ahol felépült a Liptay-iskola. Szintén telket adott, hogy elhunyt lányuk emlékére óvodát létesítsenek. (Az Olga-óvoda később Nyírpazonyban épült fel.) Támogatta az Angolkisasszonyok iskolai intézményeit, a Királyi Katolikus Főgimnáziumot és a ferencesek építkezését. A bakonszegi birtokából földet szakított ki, hogy jövedelméből a cserkészek gondozzák Bessenyei sírját. Támogatta a kultúrát is.

Amikor 1934. december 8-án elhunyt, gyászolta az egész város, vármegye. „Nevét a szívek fogadták be, emlékét a szívek őrzik. Élete világító fény a magyar éjszakában. Biztatás: lehetünk teremtő erejű magyarok. Árvák, mégis dúsan termő nagyok. Lehetünk Liptay Jenők. Ha őt, ha életének nagy tanulságait követjük.”


(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)