Budapesten szerzett orvosi diplomát 1882-ben, majd 1884-ben vármegyei járási orvos lett. Nyíregyháza tiszti főorvosává 1892-ben választották meg. „Egy ismeretlen fiatal orvos jött ezelőtt félszázaddal Nyíregyházára és halála után munkássága javaiból boldogságot áraszt az emléke”.

Mint orvos, nemcsak gyógyította a betegeket, hanem igyekezett lelki társuk, barátjuk is lenni. Tudásának egy részét megosztotta az állami tanítóképző ifjúságával, akiknek egészségtant tanított. Hivatásának gyakorlása mellett szívesen vállalt társadalmi feladatokat is. A római katolikus egyházközségnek hosszú időn át világi elnöke, erkölcsi és anyagi támogatója, sokat tett az egyház iskoláinak fejlesztéséért is.

Nevét aranyba foglalta a helyi és az országos tűzoltóság története is! Az 1884-ben alapított Önkéntes Tűzoltó Egyletnek előbb főorvosa, majd 1900-tól 1919-ig főparancsnoka. Erős kézzel újjászervezte az egyletet, a várostól újabb és újabb támogatásokat szerzett, majd győzelemre vezette őket az egri és a szegedi tűzoltóversenyeken, de a legnagyobb diadalt 1906-ban aratta Milánóban. A nemzetközi versenyen való részvételre gróf Széchenyi Viktor, az or-szágos szövetség elnöke kérte fel Konthyt, aki csapatával végül egyedül képviselte hazánkat és szerzett dicsőséget. A győztesek a díjjal járó 500 lírát felajánlották a calábriai földrengés áldozatainak a megsegítésére. A „milánói győzőnek” az uralkodó a tűzoltóság szervezése körül kifejtett érdemeiért és a milánói győzelemért a Ferenc József Rend lovagkeresztjét adományozta 1908-ban.

Szeretett városának 30 ezer pengő kölcsönnel sietett segítségére, míg egy árvaház létesítésére 10 ezer pengőt adományozott. 1937. november 15-én hunyt el. „Erős, szíves magyar egyéniség dőlt ki a nyíregyházi élet rendjéből, a régi város hatalmas lelki erőt sugárzó építői közül.”

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu