A tojás a termékenység szimbóluma

A tojás a termékenység szimbóluma
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelyen Krisztusnak az emberiség megváltásáért elszenvedett kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. A húsvét ünnepe hosszú története során állandóan változott, sokféle hagyományt olvasztott magába.

A húsvét ünnepe: A húsvét héber neve a Pészach. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztyén és a zsidó ünnep egybeesett. A niceai zsinat 325-ben szabályozta a keresztény ünnep rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó nagyböjt után, ekkor ettek elõször húst az emberek, „húst vettek magukhoz”. A húsvét napja az 1582-bõl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtölte utáni elsõ vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. Ezért nevezik mozgó ünnepnek.

Az elõkészületi idõ a nagyböjt, amely Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatásra késztet. Ezt kisebb-nagyobb jeles napok követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéti jelképek természeti és vallási jellegûek, a népszokások jelrendszere így kapcsolatban áll mindkettõvel.

A húsvéti tojás: A húsvétnak Európa-szerte legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. A tojás a születés, az újjászületés, a termékenység, a feltámadás szimbóluma minden kultúrában. A hasonlat szerint Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlõdött madár az õt fogva tartó tojás héját. A húsvéti tojás színe piros, az élet színe, de Krisztus kiömlött vérét is jelképezi. Nem hiányozhat a tojás az ételek szentelésére vitt pászkakosárból sem.

A bárány: Az egyik legõsibb húsvéti szimbólum. Áldozati állat, ünnepi étel a régi zsidó szokásokban. A húsvéti bárány, mint jelkép, kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, valamint azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért.

A nyúl: Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a nyuszi hozza a húsvéti ajándékot. Eredeténél egyszerû tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojást hozó császármadár, a Haselhuhn nevének rövidülése volna a nyúl jelentése (Hase), mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója.

A barka (pálma): A barka a tavasz hírnöke, a virágvasárnapi ünnepi szokások részeként került a húsvéti szimbólumok közé. A jeruzsálemi bevonuláskor Jézust köszöntõk kezében lévõ pálmaágat helyettesíti azokban az országokban, ahol a pálma nem honos. Begyûjtése a virágvasárnapot megelõzõ idõszakban történik. A barkaág fontos szentelmény, szokások, hiedelmek kapcsolódnak hozzá.

A kereszt: A kereszt a legismertebb keresztény jelkép, eleinte magának a kereszténységnek a szimbóluma. A feszületek, keresztek a corpusszal, a megfeszített Krisztus alakjával, a templomi liturgikus eseményekben, körmenetekben kap helyet, a mindennapi vallásos gyakorlatban pedig az otthonok falán, a falusi útszéli keresztekben. De életünk során mi is nagyon sokszor érezzük, hogy cipeljük ezt a keresztet.

A húsvét, sok elembõl összeépülõ jellege miatt rendkívül gazdag szimbólumokban. Megjelenik az ünnep alapvetõ kettõssége, a gyász és a megilletõdöttség, valamint az öröm és az újjászületés.

Dr. Bodnár Zsuzsanna, néprajzkutató