A Színészház épülete a Bethlen Gábor utcán

A Színészház épülete a Bethlen Gábor utcán

A nyolcvanas évek elején a SZÁÉV bérelt egy zsalukészletet, egy új építési rendszerhez, mert irodaházak építésére voltak kilátásai. A történeti építészet évezredekig rakta falait, kőből, téglából, kihagyva rajta a nyílásokat. Aztán feldíszítette azokat. Ezzel szemben a modern új szerkezeteket alkalmaz, a tömegtermelés teljesítésére, a magasságok leküzdésére és az időjárástól való függetlenség érdekében. A szerkezet az új építészet eszköztára és formai arzenálja.

Nyíregyházi Műhely

Nyíregyházán, a művelődési ház metodikájával, egy sajátos tektonikus iskola alakult ki az építészek gyakorlatában. Megyénkben az építések menedzserei „stréberek” voltak. Az elvárt, költségnormákban való maradások érdekében minden egyénieskedő karaktert, burkolatokat és plasztikát leszedettek az épületekről. Maradt a vakolatokkal való színezgetés, és ritmizálás a nyílásokkal. A hajfestésben, sminkben, öltözködésben mindenki bátor. De egy mankót senki nem mer elvenni egy fájós lábútól. Ez az iskola – a Nyíregyházi Műhely – az épületek statikai vázát használta fel a házak egyedítéséhez. Ezért hordják a házak tartószerkezeteiket kívül, és olyan hangsúlyozottan.

Felülről lefelé épült

A Színészház is ilyen. Ez egy emelőzsalus technológiával épült. Adva vannak az acélcső lábak, melyeket felül összekötnek, hogy el ne boruljon. Ezen pneumatika segítségével felmászik egy asztallap. Bevasalják és csinálnak rajta egy tortalapot betonból. Ez lett a tetőfödém. Rögzítették a pillérekhez és a szerelősíkot lejjebb engedték egy szinttel, ahol megismétlődött az egész, és kész lett a kilencedik emelet. Ez így ment egészen a földszintig. Aztán kiszedték alóla az emelőszerkezetet és a tartórácsokat.

Gyors megoldás

Ezt a rendszert LIFT-FORM-nak hívja a szakma. Sok egyforma irodaházi szint létrehozására volt alkalmas – villámgyorsan. Az idő itt is fontos tényező volt, mert a színház társulatot kívánt, azok meg lakást.

Bán Ferenc avatott kezeiben

Ez a szerkezet, ha avatatlan kézben van, körülfalazva egy döglött hasábot hoz létre. De itt Bán Ferenc újra megmutatta, hogy lehet ebből karakteres toronyházat csinálni. A lift körül négy hasábra bontotta a tömeget, a szobák és a kiszolgálóhelyiségek megmutatásával, úgy, hogy sarkain előbukkannak az árboc-oszlopok. „Ezt a „díszítést” próbálják kispórolni a ház-kiherélők a Banknál!” De ugye lépcsőház, és lift is kell bele, és nincs hely egy újabb lakásnak ott. Ezért ez az egyik hasáb mellé lett szerkesztve üveg homlokzattal.

Szerkezetek, tömegek, nyílások

Miközben a rendszer tartóvázai, merevítéseivel szabadon felfutnak a magasba. Statikusa Gere József volt. A modern építészet azzal formál, ami maradt neki. Szerkezetek, tömegek, nyílások összefüggő üvegezése, és lyukasztott ablakok ritmusa. Az átlós szerkesztésű kis lakások sarokloggiát kaptak, a nagyobbak kerek erkélyt.

Kisebb lepény

A földszinten már csak a környezetéhez való illeszkedése volt kötelező a háznak. Tette ezt a Művész Presszó kialakításával. Ez kissé szűkre sikerült, mert 1983-ban még arról volt szó, hogy nagyobb lepény alakul ki alatta, ha elbontják a Kerekes-házat, mert bauxit betonból van – meg addig mindent –, de minden maradt a helyén, ma is talán romkocsma.

Szürkével szépült

A nemrég megújult homlokzata jobban áll neki a szürke színnel. Kihangsúlyozódik a lépcsőház és lifttorony egymást erősítő, szervező ereje. Az egyméteres markáns pillérei a járdában sokakat zavartak kezdetben, de ez is csak olyan, mint mikor a kisgyereked a biciklijét a küszöbön hagyja – ki kell kerülni. Mire autója lesz, leszokik róla.