A Magyar Tudomány Napja – Kitüntetések a Nyíregyházi Egyetemen
2003 óta ünnepeljük hazánkban a Magyar Tudomány Napját, vagyis azt, hogy gróf Széchenyi István 1825-ben birtokainak egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy Tudós Társaság megalapítására. A Nyíregyházi Egyetem ünnepségén a Tudományért-Művészetért kitüntetés díjazottjai, Dezső Gergely és Kókai Sándor tartott előadást. Az esemény vendége volt Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész.
A központi téma szerint A tudomány: út a világ megismeréséhez. Ahogy a Nyíregyházi Egyetem megbízott rektora fogalmazott, egyszerűsödni kell a tudomány nyelvének, hiszen az a jövő, hogy demokratizálódjon a tudomány.
A Kállay és a Vay család, meg az Andrássyak támogatását is élvezte a Széchenyi-féle felajánlás, és a források szerint 2450 arany forinttal indult viszonylag hosszas előzmények után az Akadémia.
„A Nyíregyházi Egyetem városi egyetemnek indult, ma is alkalmazott egyetem címet viselünk, tehát igyekszünk elsősorban az oktatási vagy éppen a mérnöki hátterét adni. Itt tartani a fiatalokat ezzel. Tekintettel arra, hogy nagyon sokrétű a képzésünk, sokrétűek a kutatásaink is. Összesen 12 tudományterületet fedünk le. A Tudományos Tanács elnökeként mondom, hogy minden tudományterületnek van képviselője, és ne feledkezzünk el a művészetről se. Hagyományként minden évben hívunk előadót. Idén Szemadám György akadémikus tisztel meg bennünket, összművészeti előadást fog tartani. A Tudományos Tanácsnak van egy lassan már 25 éves hagyománya, kitüntetéseket adunk át” – nyilatkozta prof. dr. habil. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke.
Napjaink divatja, a 3D-s nyomtatás volt Dezső Gergely előadásának a témája. Arról beszélt, hogyan alakult a műgyanta- és fémalapú nyomtatási eljárás kutatása az egyetemen.
„Körülbelül 2005-6 táján kezdtünk gondolkodni a munkatársaimmal azon, hogy belevágunk a 3D-s nyomtatás alaposabb megismerésébe. Egy berendezést tudtunk vásárolni, amely műgyanta alapanyaggal dolgozott. Ezzel a berendezéssel már lehetőségünk nyílt együttműködésre cégekkel, amelyek számára prototípusokat készítettünk az ő fejlesztéseikhez. A következő lépés az volt, hogy egy tudományos kutatás-fejlesztési projektbe kerültünk bele, egy négytagú konzorciumba, mely orvosi célú fejlesztéseket tűzött maga elé. Fém implantátumok fejlesztését. Ennek mi a műszaki oldalát támogattuk kísérletek tervezésével, anyagvizsgálatokkal” – nyilatkozta dr. Dezső Gergely főiskolai tanár.
Olyan tudás halmozódott fel a műszaki karon, mely nemcsak az egyetemen, de a térségben is jelentős. A Debreceni Egyetemmel és két gyártó céggel dolgoznak mind a mai napig együtt, akik fém implantátumokat gyártanak.
A víz- és emberformálta tájról beszélt a másik kitüntetett. Arról, hogyan alakítja át természeti környezetünket az aszály, az ár- és belvíz, a hidak és gátak, vagy a folyók szabályozása.
„Mi, történeti földrajzosok a kultúrtáj változásával, ennek folyamatelemzésével foglalkozunk. Egy adott területhez, egy településhez kapcsolódok én is. Nagyon fontos, hogy egy olyan példát adjunk hallgatóinknak, mely lokális identitástudatukat erősíti, és érezzék azt, hogy mi oktatók is kötődünk egy tájhoz, egy településhez, egy régióhoz, amely táplál bennünket” – fogalmazott a másik kitüntetett, dr. habil. Kókai Sándor egyetemi tanár.
Az esemény vendége volt Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, művészeti író, filmrendező, ornitológus. Az ember rejtélyéről, a múlt kérdőjeleiről mondta el gondolatait.
Az egyetem 12 intézetében lesznek a Tudomány Napjához kapcsolódó előadások. A témákat, az előadókat és a teljes listát az egyetem honlapján találják.
