A Víz Világnapja alkalmából tartottak ünnepséget a megyeháza dísztermében. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezésében több mint húsz éve emlékeznek meg a világnapra.
A víz védelméről, valamint a fenntartható fejlődésről szólt előadásában dr. Józsa János akadémikus. Magyarországon a folyóvizek több mint 90 százaléka külföldről ered, így sem a minőségére, sem a vízjárásra nincs túl nagy ráhatásunk.

További képekért kattintson a fotóra!

– A szennyező források megszüntetése a legegyszerűbb a víz tisztaságának megőrzésére. Ha már elindult a folyamat, nehezebb, ebből a kémiai eljárás a leghatékonyabb, de a legdrágább is – emelte ki dr. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője, az MTA tagja. Mint mondta, a természetes vízek öntisztuló képessége nagyon erős, elég csak a tizenöt évvel ezelőtti cianidszennyezésre gondolni, ami után a Tisza talpra állt.

VÍZHIÁNY

Magyarországot ugyan vízben gazdag országnak tartják. Igaz ez a megyére is, de idén vízhiányra számítanak a szakemberek.

– Körülbelül 12 millió köbméter hiányzik a belvíztározóinkból. Több tározó teljesen üres, a Tisza és a Szamos vízszintje is folyamatosan alacsony szinten van, a tavaszi áradások sem voltak olyan szintűek, hogy ezek a tározók megteljenek – mondta el Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója. Hozzátette, zsilipek zárásával és ideiglenes intézkedésekkel minden vizet próbálnak megtartani, nem szeretnék, ha hasznosítatlanul folyna el egy csepp víz is.

A vizet pótolni most a területre lehulló csapadékból lehetne, de abból is kevés van. A vízhiány akár a későbbi öntözésre, a természetvédelmi területek vízellátására vagy a halastavak feltöltésére is hatással lehet.

Erdős József

(Fotó: Kohut Árpád)