Visszhangja is van a Nyírség Füvészkertjének

Hányan jártak már Önök közül hazánk egyik legfiatalabb füvészkertjében? Pedig nincs messze: a Nyíri Arborétum Nyírpazony-Kabalás és Nyíregyháza-Sóstóhegy határán fekszik. Az alapítója, Molnár Ibolya mûvésztanár az alábbi néhány sor és kép segítségével csak kedvet csinál egy kis utazáshoz. A maradék néhány lépést pedig annak kell megtennie, aki szépségre és a természet hangjaira, képeire vágyik. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. július 20-i számában.)

Pedig a képekben az alapító sem rossz, sõt! Az eredetileg biológia–rajz (és mezõgazdasági ismeretek-gyakorlatok) szakon végzett Molnár Ibolya kirándulások, családi kiruccanások alkalmával figyelt fel a hely érdekes fekvésére, szépségére, romantikus vadságára. Sokszor cipelte festõállványát, festette a gyönyörû tájat, a fákat, figyelte a madarakat, lehajolt vizsgálódni a kicsi növényekhez, bogarakhoz. A ma már gyûjteményes kertnek tekinthetõ rész Sóstóhegy és Kabalás határában található a Nyírség szívében, homokbuckás, dimbes-dombos, néhol agyagos-tocsogós területen, népi helynevén Sártelken.

Megõrzés, megismertetés

– A nagyon elhanyagolt területnek a megvásárlására 1993 végén nyílt alkalmam.  A szomszédos gazdákkal ellentétben nem szántóföldi mûvelésre vagy gyümölcstermesztésre szántam, hanem egy korábbi gondolatom szerint olyan kertet kívántam létesíteni, ami a vadon élõ növények gyûjteményéül szolgál.

A füvészkert legfõbb célja, hogy minél többet megõrizzen a környék természeti értékeibõl, felhívja a figyelmet a természetes élõhelyek védelmének fontosságára. A látogatók itt közelebb kerülnek a természethez, megismerik szépségét, sérülékenységét, következésképp jobban tisztelik az élõvilágot – mesélt a szándékról Molnár Ibolya.

 
Bogáncserdõbõl arborétum

A területen elõforduló tipikus nyírségi társulások, mezõk, ligetek, rétek, legelõk között az arborétum mai helyén kis nádas, füzes, akácerdõ, bodzás, csalános és áthatolhatatlan „bogáncserdõ” volt – az arborétum honlapjának leírása szerint. A két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdõdött meg elsõsorban hazai õshonos fás szárú növényekkel. A terület karbantartása (kaszálás stb.) megtette kedvezõ hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 200-féle lágyszárú növényt határoztak itt meg.

Megtervezte a beültetés módját és a növénytársulásokat a különbözõ talajtípusok függvényében. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bõvül, gazdagodik a kert. Kialakult a Duna-Tisza-közére jellemzõ nyáras-borókás éppúgy, mint a nyírségi gyöngyvirágos tölgyes, a kõris, szil, tölgy társulás, a nyír, nyár, fûz liget.

Kétszáz éves fûzfa

– Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól. A késõbbiekben gyógy-, fûszernövények és évelõ lágyszárú növények ágyása is készült, az elõbbiekbõl  származó bevételt az utolsó fillérig visszaforgatjuk. A fõ cél a Kárpát-medence õshonos növényeinek összegyûjtése, fajgazdagságának növelése és ezek bemutatása, de díszfák és idegen tájak növényei is helyet kaptak. Látható például a tádzsikisztáni alma, amely talán az egyetlen a Tiszántúlon.

Viszont a füvészkertben kétszáz éves fûzfákat is találhatunk. Ezek között van olyan, melynek kerülete a 6 métert is meghaladja. A tízméteres szintkülönbségnek köszönhetõen szélcsendben még visszhangunk is van – sorolta büszkén az alapító, akinek mindig vágya volt, hogy a természethez közel éljen, ami egyben folyamatos ihletet is ad az ott is látható festményeihez.

Színes állatvilág

– Számos állatfaj népesíti be az arborétumot a nyuszttól a ragadozó madarakig. A kökény- és varjútövisbokrok ágain éjjel fácánok alszanak. Egyes fák rejtekén énekes madarak raknak fészket. Tavasz végén pedig színes pillangó áradat lepi meg az édes-kesernyés illatot árasztó cserjék virágait. A kerttõl északnyugatra egy mocsaras terület fekszik, amelybõl egy csatorna indul el északkeleti-északi irányba. Itt elõszeretettel idõznek el a kócsagok. A kertben szinte állandó vendégek a vadkacsák, fakopáncsok, zöld küllõk, erdei pintyek, szajkók, hollók, fülemülék, õszapók és cinegék is. A korábbi nádas helyén egy kis tó született, ahol otthonra talált a mocsári teknõs, a foltos szalamandra, a vízi sikló és a vadkacsa is. Sajnos, az utóbbi években gondot okoz a vízutánpótlás, kipusztultak a halak, ez megoldásra váró probléma ­ – mondta Molnár Ibolya.

Rendezvények otthona

A Nyíri Arborétumban szívesen látják az önkénteseket és a közösségi szolgálatukat töltõ középiskolásokat, a mezõgazdasági gyakorlatokat végzõket egyaránt. Mindemellett számos kirándulásnak, rendezvénynek adnak otthont. Volt itt madárgyûrûzõ tábor, éveken át rendeztek nemzetközi mûvészeti és természetbarát tábort, egészségnapokat.

Az alkotómûhelyek sorozata pedig az idén is folytatódik. Lehet itt festeni, grafikázni, korongozni, nemezelni, textilt festeni stb. A kertben a szakvezetésen kívül a látogatókat nagyobb tájékoztató táblák is kalauzolják, ezeken az alapító mûvésztanárnak száz növényfestménye látható. A kert létesítményeihez tartozik az elmúlt évtizedben készült, egy tájba jól beilleszkedõ, tornácos, búbos kemencés házikó, amelyben megtekinthetõ sokféle – az arborétummal és annak élõvilágával kapcsolatos – tárgyi emlék, érdekesség.

Információk

A Nyíri Arborétum elõzetes bejelentkezés és idõpont-egyeztetés után látogatható (telefonszám: 42/475-268, 20/250-1411, e-mail: nyiri.arboretum@gmail.com, www.arboretum.hu). Autóval vagy busszal érkezve Sóstóhegy felõl a Cseresznyés utcán a táblákat kell követni (kb. 2800 m). Nyírpazony-Kabalás felõl gyalog vagy kerékpárral érkezõk tájékozódását a Hunyadi utcai autóbusz-fordulótól a Szajkó utcán át vezet az út, valamint a Dózsa György utcától az erdõn át ugyancsak jelzések segítik.

(Szerzõ: Tarczy Gyula)