Felhengerelt állapotban érkezett meg a Nyíregyháza újratelepítését ábrázoló festmény tegnap délután a megyeszékhelyre. Z. Szalay Pál, nyíregyházi festőművész még 1930-ban, az akkori Ipartestület megrendelésére készítette a 9x2,7 méter alkotást, amely a volt Iparos Székház, vagyis a mai Kölyökvár épületének 2. emeleti dísztermét ékesítette. A kommunista diktatúra idején feltekerték és egészen ez év januárjáig a Jósa András Múzeum raktárában szunnyadt.

Polgármesteri kezdeményezés

Az idei városbálon azonban dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere gyűjtést kezdeményezett a festmény restaurálására. Az összeg szerencsére hamar összegyűlt, így elkezdődhetett a munka.

 További képekért kattintson a fotóra!

– A festményt anno nem szakszerűen, a festékréteggel befelé tekerték fel, így az évek során nagyon rossz állapotba került. Két restaurátor több mint két hónapig dolgozott rajta. Az első számú feladat az volt, hogy a festményre lerakódott piszokrétegtől megtisztítsuk, majd ezt követően a besárgult lakkrétegtől is megszabadítottuk az alkotást – mondja Zsíros Ágnes, restaurátor-művész. A vásznon számtalan szakadás volt és hiányoztak belőle darabok is. Egy része rendkívül gyűrött volt, azt konzerválták és vasalták. A festmény három vászondarabból van összevarrva, mivel nagyon sokáig fel volt tekerve, a varrások mentén beráncosodott. – A tökéletes simaságot szakszerű konzerválással lehetne enyhíteni, de erre most anyagi okok miatt nem kerülhetett sor, viszont amennyire lehetett, vasalással oldottuk meg a simítást. A festékhiányokat pótoltuk. Az egész festményt elláttuk egy húzószéllel, amellyel az új keretre lehet erősíteni. Befejezésként egy lakkréteget helyeztünk rá és a végén a hiányokat kiretusáltuk olajfestékkel – folytatta a restaurátor.

Monumentális méretek

A munka során a festmény monumentális mérete okozott igazán problémát a restaurátor szakembereknek, így két hengert készítettek és arra tekerték fel a vásznat, mint egy papirusztekercset.

Termékeny alkotó

Zalai Szalay Pál 1891-ben született Léván, egy nyolcgyermekes családban. Tanulmányai végeztével 1917-ben érkezett Nyíregyházára, ahol 50 éven keresztül rajzot tanított a polgári fiúiskolában, majd az 1946-ban megalakult nyíregyházi Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskolán művészettörténetet oktatott. Sorra festette meg a város egykori polgármestereit. Freskókat készített a Móricz Zsigmond Színház előcsarnokába és a régi római katolikus elemi iskola dísztermében is.

Helytörténeti érték

– A város újratelepítését megörökítő festményén a művész balról jobbra haladva ábrázolja az esemény főbb mozzanatait. A festmény középpontjában gróf Károlyi Ferencet láthatjuk, amint az alapító okiratot nyújtja át Petrikovics János, szarvasi csizmadiamesternek. Ebben fogalmazták meg, hogy milyen területeket, faanyagot, illetve mit ajándékoznak a beérkező telepeseknek, akik a kép jobb oldalán érkeznek szekereken – emelte ki Galántai Zsófia, restaurátor-művész. Az alkotó a kép bal oldalára szerkesztette a kihalt település újjáépítésében fáradozó embereket, háttérben Nyíregyháza gótikus stílusú református templomával. A Nyíregyháza múltjának egy szeletét bemutató alkotás mától a nagyközönség számára is látható a Váci Mihály Kulturális Központ harmadik emeletén.

Piszár Tünde

(Fotó: Trifonov Éva)