Valósággá vált csoda a Diótörõben – Életre kelnek Marika babái

Társulatunk egykori tagja negyedik éve a Nemzeti Színház mûvésze. Nevét nemcsak színészként ismerik országszerte mind többen, de íróként és rendezõként is több felkérést kap. (Sokoldalúságát jelzi, hogy egykor színészzenekarunknak is oszlopos tagja volt.) OIyan emlékezetes darabok színpadra állítása fûzõdik a nevéhez teátrumunkban, mint az Ájlávju... de jó vagy, légy más! vagy a Taurin Trauma.

Felejthetetlen dallamok

– Már gyermekként is nagyon szerettem Hoffmann meséjét, a Diótörõ és az Egérkirályt, a Csajkovszkij szvitjénél bûbájosabb zenét pedig elképzelni sem tudok – nyilatkozta lapunknak. – Varázsos, mint mindig is volt számomra a karácsonyeste, amikor játszódik a darab története. A misztériumra szüksége van a gyermeki léleknek, s én ezt megkaptam a szüleimtõl, akiknek hála, boldogan vártam mindig a Jézuskát. Ebben a darabban is megtörténik a csoda, hiszen „életre kelnek” Marika babái. Már a nemrég született kisfiam is háromszor hallotta a mesejátékot. Szeretném, ha az általam rendezett elõadást is láthatná majd! A Gothár Péter, Selmeczi György és Kapecz Zsuzsa alkotta mesejátékot mutatjuk be, amit Kaposváron láttam évekkel ezelõtt. Óriási hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a zenéje azonnal megmaradt a fejemben, s azóta is dúdolom egy-egy dalát. Selmeczi György muzsikája mellé becsempésztem Csajkovszkij egy-egy dallamát is.

További képekért kattintson a fotóra!

Arra a kérdésemre, mi jellemzi õt rendezõként, Olt Tamás elmondta, a nagyfokú szabadság. Semmilyen anyaghoz nem nyúl Szentírásként. Bár tiszteletben tartja az eredeti anyagot, de mindig a színészei „szájízére” igyekszik azt formálni: tesz bele olyan dolgokat, amik nekik jól állnak. Mivel õ alapvetõen színész, pontosan tudja, hogy ha a mûvész jól érzi magát az elõadásban, akkor az a nézõnek is tetszeni fog. Hajlamos aktualizálni egy-egy pici jelenetet, reflektálni a közelmúlt vagy a jelen eseményeire.
Fakardin helyett Fénykardin

Fiatalember lévén, neki is egyik kedvence a Star Wars, amibõl minden rendezésébe bekerül valami. A Diótörõ hercegbe az eddigieknél is több: például a harci jelenetek. Az eredeti mesejátékban Fakardin kapitány szerepel, aki a mostani elõadásban inkább Fénykardin, ugyanis fakardot a mai gyermekek csak népmûvészeti vásárokban láthatnak, sokkal kedveltebb számukra a fénykard, ami a csillogásával lenyûgözi õket. Milyen lesz a darab látványvilága? – kérdeztem ezután.

Lakatos Márk tervei alapján

– Lakatos Márk, az ismert stylist készítette a terveket – válaszolta. – Épített díszletelem nincs, mert rengeteg „Egerünk” és „Huszárunk” lesz, vagyis népes a szereplõgárda, így el sem férne igazán a színpadon, ráadásul másik kiváló segítõtársam Gulyás Anna koreográfus, akinek útmutatásai nyomán táncolnak is a szereplõk, amihez szintén sok hely kell. Vetíteni fogunk mindenre: emberekre, nagy, gurulós ajtókra, padlóra, ahol rajzok jelennek meg, mintha valamelyik gyerek folyamatosan készítené õket. Ahogy színesedik Marika álma, úgy színesedik a színpadon is a látvány. A ruhák is elképesztõek, álomszerûek! Amikor elõször megláttam õket, többször kicsordult a könny a szemembõl, mert képzõmûvészeti alkotás is lett a mesemusical.

Higgyünk az emberekben

A darab többek között arra tanít, hogy higgyünk az emberekben, a csodákban, amikre mi is képesek vagyunk! A „kiválasztott” tudja feltörni a csodadiót, de bárki lehet az a tettei által, ám neki is szüksége van segítségre, szeretetre.

Sz. Kántor Éva

(Fotó: Trifonov Éva)