Vádalku magyar módra

A Nyíregyházi Törvényszéken 2019. január 31-én bírálják el az első ilyen ügyet, ahol közel 108 millió forintra elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja az ügyészség a vádlottat. A vádirat szerint több éven keresztül fiktív számlákat könyvelt le cégénél, hogy elkerülje az ÁFA megfizetését. A vádlott a nyomozás során egyezséget kötött az ügyészséggel, beismerve a bűncselekményt, és befizette az adótartozását. Cserébe az ügyészség egy enyhének számító büntetés kiszabását indítványozta: 2 év, felfüggesztett börtönbüntetést. Ezenkívül nem ellenezte az elítéléshez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítését sem.

Miért lehetséges ez? A 2018. július 1-től hatályos új büntetőeljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy az ügyészség és a gyanúsított még vádemelés előtt tárgyalásokat folytasson a bűncselekmény beismeréséről, és annak következményeiről (az alkuról videófelvétel készül). A vádlott érdekében fellépő ügyvéd részvétele kötelező.

Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását, és annak jogi minősítését az ügyészség határozza meg. Jelen esetben például, hogy mikor, hogyan, és mekkora adótartózást halmozott fel a vádlott, és ez a cselekménye többek között 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő költségvetési csalásnak minősül. Ez nem képezheti az alku tárgyát.

Viszont megegyezhetnek abban, hogy ha az elkövető beismeri a bűncselekményt, és egyéb kötelezettségéket is vállal (pl. az okozott kár megtérítését, vagy más bűnügy felderítését elősegíti), akkor milyen büntetést kiszabását fogadja el az ügyészség. Ha bármilyen okból nem jön létre az egyezség akkor az ügyész az ezzel összefüggésben keletkezett iratokat, bizonyítékokat nem használhatja fel, és még a bíróságot sem tájékoztathatja a sikertelen egyezségkötésről.

Az ügyészség a megkötött egyezség csatolásával küldi meg az iratokat a bíróságnak. A bíróság ekkor megvizsgálja, hogy az a jogszabályoknak megfelel-e, a vádlott megértette-e annak következményeit, s felhívja, hogy beismeri-e az egyezségben foglalt bűnösségét, és lemond- e tárgyalásról. Ha ennek a vádlott eleget tesz, akkor a bíróság az egyezséget jóváhagyja, s azzal azonos ítéletet hoz, tehát nem kell tárgyalásokat tartania, tanúkat, szakértőket meghallgatnia. Ettől eltérő esetben az egyezség jóváhagyását megtagadja, és tárgyalást tart a bíróság az ügyben.

Az egyezségkötés hasznos a büntetőeljárás valamennyi résztvevőjének. A bűncselekményt beismerő vádlott egyszerűbb eljárás keretében enyhébb büntetést kap. A sértett kára rövid időn belül megtérül, a hatóságok pedig az eljárás lerövidülésével időt és költségeket takarítanak meg.


Forrás: Nyíregyházi Törvényszék