Újra elképzelhető a laktanya is Nyíregyházán - Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint a legfontosabb a megfelelő nemzeti védelmi képesség

Mint arról beszámoltunk, Nyíregyháza vendége volt nemrégiben dr. Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter február 10-én exkluzív interjút adott a Nyíregyházi Televíziónak és Naplónak. A város díszpolgára részletesen kitért a haderőfejlesztési kérdésekre és arról is szólt, szeretnék, ha Nyíregyháza újra igazi katonaváros lehetne.

– A 2016-ban elkészített, az ország mindenkori gazdasági helyzetét figyelembe vevő haderőfejlesztési programnak egy fő kérdése van: biztosítja-e azokat a célkitűzéseket, amelyek szükségesek a nemzeti képességek megteremtéséhez? – fogalmazott a miniszter. – A 2014-es NATO csúcson vállaltuk, s teljesítjük is, hogy hazánk 2024-re eléri a 2 százalékos GDP hozzájárulást honvédelmi kiadások tekintetében, s ennek legalább 20 százalékát haderőfejlesztésre fordítja. Utóbbit már túl is teljesítjük évről évre, a fontos kormánytámogatással.

„A béke nem ingyen van”

– A mindenkori fő célkitűzés: a magyar emberek békéje, biztonsága, de ez nem ingyen van, ezért meg kell küzdeni. Ha a Nyugat-Balkánra nézünk, a volt jugoszláv területeken most sincs nyugalom, békefenntartók ezrei stabilizálják a helyzetet. Ukrajnában a 2014-es események után 8 évvel krízishelyzet van. A nagyvilágban pedig tapasztaljuk az illegális migrációt, terrorfenyegetettséget, a kibertérben történő műveleteket, a hibrid hadviselést, de akár járványhelyzetet is: mindig jönnek kihívások, kockázatok, fenyegetések, amelyekre felkészültnek kell lenni, technikailag és kiváló katonákkal egyaránt.

Jelentős haderőfejlesztés

– Az eszközfejlesztést a légierővel kezdtük: kiképző és csapatszállító gépek, helikopterek beszerzése, felújítása történt, a szárazföldi egységeknél gyalogsági kézifegyverek, páncéltörő eszközök, Leopard harckocsik, Gidranok beszerzése, de önjáró lövegek is érkeznek. Még egy fontos szempont: Magyarország nem lehet kiszolgáltatott, s úgy kötünk szerződéseket, hogy abból a hazai gazdaság, foglalkoztatás is profitáljon. Ezért Zalaegerszeg lett a helyszíne a Links típusú harcjárművek gyártásának – jelentős részben hazai alkatrészből –, a Gidran gyártást Kaposvárra tervezzük, az Airbus alkatrészei Békés megyében készülnek majd, de tervezzük a fegyvergyárat Bács-Kiskunban, s még folytathatnánk.

Fontos a jó katona

– Emellett erőteljes kormányzati szándék, hogy valódi életpálya legyen a fiatalok számára a katonaság, így őket kívánjuk megszólítani, aminek több formája és szintje van. Az úgymond előkészítő szakasz a hazafias honvédelmi nevelés programja, januárban már a századik középiskolával kötöttünk megállapodást, köztük nyíregyháziakkal. 2016-ban azt mondtuk, tíz éven belül kb. 5000 kadétra lesz szükség, de néhány hete új, akár tízezres célt fogalmaztunk meg, mert már most van 4600... Az első lépcső tehát a közismereti tantárgy elterjesztése a középiskolákban, szakképzési centrumokban, technikumokban.

Életpályát kínál a hivatás

– S ott vannak a honvéd kollégiumok, mint múlt szeptembertől Nyíregyházán a vitéz Mikecz Kálmánról elnevezett intézmény. Ennek szépen, ütemesen halad a felújítása, ahogy a városvezetéssel megállapodtunk, 3000 négyzetméterről van szó, 150 szobával. Elindult az első évfolyam, katonai nyelven megkezdtük a toborzást, a város és környéke is kamatoztatni fog belőle. De meg akarjuk teremteni a honvéd középiskola feltételeit is itt, ez a szándék. Volt ilyen régen, a katkó elnevezés meg is maradt. Egyenruhásként, napirend szerint élnek, tanulnak, s később tisztképzésben vesznek részt, ők lesznek a profi karriertisztek. Van egy másik irányvonal is, hiszen nem kell mindenkinek katonai jellegű iskolában tanulnia, viszont a seregnek például sok mérnökre, orvosra is szüksége van. Ők lesznek a specialisták, szaktisztek. Mindehhez egy ösztöndíjrendszert építettünk ki, tisztességes elismeréssel. Adottak tehát a feltételek, beleértve a technikai és kutatásfejlesztést, innovációt, a hazai hadiipart, az oktatást-képzést, hiszen ne feledjük, a sikerhez a pedagógusokra és a szülőkre is szükség van. A kormány szándéka, hogy ez egy megbecsült, odaadó szolgálat legyen erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Ehhez az az elvárás társul, hogy a katonának viszont a hivatás legyen az első gondolata.

Újra laktanya Nyíregyházán?

– Ami pedig a szülővárosomat illeti: köszönet a vezetés mellett a nyíregyháziaknak, ez a megye mindig is élen járt abban, hogy az ország számára katonákat biztosított, itt ilyen emberek élnek. Ez a tradíció megmaradt, rengeteg elkötelezett, lojális fiatal választja a pályát, s kérdésre válaszolva szeretnénk, ha Nyíregyháza újra katonaváros lenne. Erre látunk lehetőséget is, ami magában foglalja nemcsak a katonai középiskolát és kollégiumot, a hadkiegészítéssel foglalkozó katonai szervezetet és a területvédelmi ezredet. Szerintünk van arra mód és lehetőség, hogy laktanyát is építsünk, hiszen a terveink közt az szerepel, hogy 2030-ra legalább 30 ezer hivatásos és szerződéses katonánk legyen.

Önkéntesek és veteránok

– Nyíregyháza szempontjából egy kiemelt lépés volt néhány esztendővel ezelőtt, hogy itt alakult meg a 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred. Önkéntes tartalékos katonák a törvény értelmében, a sorkatonaság megszűntével elvileg 2003-tól lehetnek, de beszédes, hogy 2011-ig mindössze 17 főt találtak... A 2011-ben indított, legkorábbi programunkkal már 11 500 fiatalt tudtunk a soraikba állítani, a cél, hogy 2028-ra 20 ezer önkéntes tartalékos katona legyen, így nagyon számítunk a területvédelmi ezredekre, zászlóaljakra, melyben a nyíregyházi jó példa. S még egy fontos kérdés: amilyen szívfacsaró volt, amikor az utolsó nyíregyházi laktanyára is lakat került, az is szomorú, ha engedjük feledésbe veszni magukat a katonákat, akik a hazájukra esküdtek fel. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vesztesei a nyugállományú egyesületek, bajtársi szervezetek. Egy katona a pályára irányítástól a végtisztesség megadásáig elismert tagja kell, hogy legyen a társadalomnak, ezért obsitos és veterán programot is indítottunk.

„Rendkívül fontos, hogy erős, ütőképes honvédségünk legyen, hiszen láthatjuk, hogy a biztonsági helyzet ezt megköveteli. Évtizedeken át leszálló ágban volt a sereg, de közösen el tudtunk indulni felfelé. A haza védelme nemzeti ügy és nem csak a katonáké.”

Futottak a nyíregyházi kadétok

136 ország katonáival együtt futottak a nyíregyházi kadétok múlt hét pénteken reggel, ezzel emlékezve a Nemzetközi Katonai Sporttanács 1948-as megalakulására. Az idei futás a békéről szólt – mint elhangzott, a katonáknak is a legfontosabb a békés környezet –, éppen ezért az összefogás jelmondata a „béke és barátság a sporton keresztül”. A Magyar Honvédség a futáshoz 2015-ben csatlakozott, azóta pedig minden évben aktív résztvevője a nemzetközi eseménynek. A pénteki futásra a Területvédelmi Ezred parancsnoka és katonái  mellett 5 Szabolcs megyei intézményből mintegy 100 kadétot vártak a szervezők.