Új, konkrét tervek és változatlan célok - Nyíregyháza nem lassít

Elég csak beleolvasni a hírekbe, hogy lássuk: Nyíregyháza nem lassít a fejlesztési tempón, ami az elmúlt évtizedben megszokottá vált. A napokban indult el két újabb körforgalom fejlesztése (a sorban a 30. és 31., csak az elmúlt éveket nézve), munkahelyteremtõ beruházásokat jelentenek be, víztározót és bõvülõ hulladéklerakót terveznek, miközben annyira egyensúlyban van a továbbra is hiány- és hitelmentes városi költségvetés, hogy újabb saját, félmilliárdos forrásból zajlik a tavaszi útfejlesztési csomag. Dr. Kovács Ferenc polgármestert kértük a jelen és közeljövõ összefoglalására.

A 30. és 31. körforgalom

– A hímesi körforgalommal már a 30.-nál járunk a sorban. Sokan emlékezhetnek, az elsõ 2014-ben készült el a víztoronynál a balesetveszélyes keresztezõdéseket átalakító programunk kezdõ lépéseként. Azóta átadtunk összesen 29 átalakított vagy vadonatúj csomópontot, és szinte „szenvtelenül” szemlélhetjük, hogy a Vasvári–Kótaji–Stadion utcák találkozásánál születik a következõ, ami szándékaink szerint iskolakezdésre el is készül. Ezt a körforgalmat évek óta tervezzük, hosszú a futamideje, de augusztusra meglesz zöldítéssel, gyalogos- és kerékpáros átvezetéssel, enyhítve a megduplázódó létszámú egyetem, az újjáépült stadion és az agglomeráció felõl érkezõ nagyobb forgalom miatti torlódásokat. Globálisan nézve, megújul a Stadion köz is, valamint mellette lesz 187 új parkoló a stadionnál, mindez természetesen átmeneti lezárásokkal jár a munkálatok miatt, amihez kérjük a lakosság türelmét. De ugyanez érvényes Nagyszállás környékén, ahol pedig úgy épül körforgalom – csökkentve a balesetveszélyt a Nagykálló felé vezetõ út csomópontjában –, hogy kerékpárút is készül majd addig a keresztezõdésig, ami a másik irányban bevisz a kibontakozó ipari parkba. Ahogy mondani szoktam: minden mindennel összefügg, és beruházásoknál a lakossági szempontok a legfontosabbak.

Saját forrásból is fejlesztünk, igények alapján

– Közben már fut a tavaszi, önkormányzati fejlesztési csomagunk megvalósítása, szerves folytatásaként a tavaly õszinek, újabb bõ félmilliárd forintból – ami jó tíz évvel ezelõtt még elképzelhetetlen volt. Mindez akkor értékelhetõ igazából, ha tudjuk, honnan kezdtük. 2013-ig mindig hiány volt a költségvetésben, akkorra tudtunk megszabadulni kormányzati támogatással a terhektõl az adósságkonszolidáció révén. Ez a mostani program is a gondolkodásunkat jellemzi, és remélem, hogy ezt a nyíregyháziak is érzik és látják. A tavaly õszi 35–410 méteres szakaszokat érintett. Mondhatjuk, nem nagy beruházás, de annak, aki ott él, nagyon fontos, ilyeneket vettünk most is számba. Emögött is rendszer van egyébként. Kikérem a képviselõk javaslatait, akik megkérdezik a lakosságot, bekérem a városüzemeltetõ cégünk ajánlásait, valamint a hivatal városfejlesztési osztályának elõterjesztéseit. Az értékelést követõen meghatározzuk a prioritási sorrendet a pénzügyi fedezet fényében, majd mindenki beül egy mikrobuszba, és velem együtt bejárja a környéket, és utána születik meg a döntés. Már nem is tudom hányszor utaztam körbe így a várost..., de a döntéshez szükséges, hogy lássam, mit jelent, milyen problémát old meg, mivel függ össze, hogyan valósulhat meg.

Monumentális mértékű útrekonstrukciók és építkezések

– Ha összefüggéseiben nézzük az elmúlt bõ évtizedet, nagyon komoly eredményeket értünk el, közel 100 kilométeren újítottunk fel, nemcsak nagy forgalmú utakat, míg közel 50 kilométeren építettünk földútból aszfaltosat. Jóval megdupláztuk a kerékpárutak hosszát, a belterületi hálózat már eléri a 90 kilométert, így ebben nincs benne a Tokajig vezetõ szakasz. Elkezdtük a járdák, parkolók építését és felújítását, és ott vannak a nagyon fontos stratégiai beruházások, mint a nagykörút bezárása. A nyugati elkerülõvel elkészültünk, folyamatban van a teljes körgyűrű kialakítása a Nyírszõlõstõl Nyírturáig majdan húzódó északi elkerülõvel – a tervezése már folyik.

P+R parkoló az elkerülõnél, Sóstó felé?

– Ehhez kapcsolódik hosszabb távon a parkolási gondok enyhítésével kapcsolatos ötletünk. Azoknak, akik az elkerülõn érkeznek Nyíregyházára, Sóstógyógyfürdõ tengelyében szeretnénk egy P+R parkolót kialakítani, ahonnan a kisvasút segítségével lehetne majd bejutni Sóstóra, illetve a városba is, mégpedig a felújított botanikus kert érintésével.

Mélygarázs az állomásnál

– Végpontként pedig  illeszkedik mindez az Intermo­dális Csomópont terveibe, tehát a vasútállomás környékének  rendezésébe, amelynek egyik kulcseleme egy bõ 200 állásos mélygarázs. Mindezt már a nagykörút beruházásához is illesztettük, ennyire összefüggenek a dolgok. És ha már itt tartunk: évtizedek óta mindenki ígérgette  a nagykörút bezárását elõttünk, aztán  kiderült, még tervek sem voltak rá – mi megcsináltuk.

Alul- és felüljáró

– Ugyanez a helyzet a Tokaji úti aluljáróval, amit felüljáróként lebegtettek sokáig. Mi megvizsgáltuk, elõbbi a logikusabb, városképi és közlekedési szempontból is. Aztán ott van a Simai úti felüljáró kérdése, ami pedig az ipari parki beruházássorozattal van összefüggésben.

Az ipari park sok lakossági fejlesztést indukál

– Néhány éven belül 5–6 ezer munkahely létesülhet a térségben, ami megnövekedett forgalommal is jár, ezért akarjuk az egészet rendszerben  kezelni. Ennek a megoldássorozatnak a része a Simai úti felüljáró, ami viszont kötõdik a Debreceni út forgalmának gyorsításához, nagyívű balra kanyarodások helyett részben turbó körforgalommal – ezt is meg kell majd szoknunk, ilyen még nem volt eddig a városban. De tovább fűzve az összefüggéseket: kiépül az ipari park teljes útrendszere, beleértve a kerékpárutakat is, ami kapcsolódik a régi, már felújított négyeshez, a Butykai úthoz, melynek már más a minõsége, a Nagyszállás felé vezetõ, körforgalomban végzõdõ fejlesztéshez, és a négyes négysávossá bõvítéséhez. Sõt, a 100-as vasúti fõvonal felújításához, valamint a 113-as vonal részbeni rekonstrukciójához, ami pedig a gyárak vasúti igényeit szolgálja  ki. Miközben tervezünk a négyes felett is egy felüljárót...

A kormány nélkül nem menne

– Látható, hogy mindezek ciklusokon átívelõ fejlesztések, de mi stratégiában gondolkodunk, amiben kiemelten partner a kormányzat. Állami források és ilyen hozzáállás nélkül sehol sem tartanánk.

Rozsdaövezetbõl bevásárlópark

– És ha már a Debreceni  útnál járunk: van a nagykörút melletti felüljárónál egy rozsdaövezet. Az idõsebb nyíregyháziak emlékezhetnek, hogy egy  tüzép volt ott, ezért most ennek a projektnek a neve Fészek. De ez egy több mint 7 hektáros terület, melyre olyan kereskedelmi park tervei készültek el, ami szintén a közlekedés infrastruktúra-fejlesztését  is igényli. A város másik végén lévõ be­vásárlóközpontnak nagyjából a háromszorosa lesz.

Új városi temetõ Kõlaposnál

– Egy régi kérdés, a temetõ megoldása is egyre közelebb kerül, amivel még a COVID elõtt elkezdtünk foglalkozni. És bár megnõtt az urnás temetések száma, ez csak 1-2 évvel lassítja azt a folyamatot, hogy nemsokára elfogy a parcella az Északi temetõben. Már megvan a kijelölt, 73 hektáros terület Kõlapos mellett, ami a jelenleginek a duplája, így mondhatjuk, hogy százéves intervallumra tervezünk. Azért választottuk ezt a helyet, mert a négyesrõl is lesz egy bekötõút, illetve a Törzs utcánál, a Szentháromság tér felõl is meg lehet majd közelíteni. A Nyírerdõvel is egyeztettünk, gondolva a terület zöldítésére is. Azt szeretném, ha ennek az önkormányzati ciklusnak a végére megszületne az elõkészítettség.  Mindig felmerül a krematórium kérdése, ide már az is tervezhetõ. Decemberben a birtokpolitikai tanács meghozta a döntést arról, hogy ingyenesen az önkormányzat tulajdonába javasolja a területet. Most készül a kormány-elõterjesztés, azt remélem, hogy év végéig az önkormányzat tulajdonába kerül minden, és jövõre jöhetnek az alapvetõ tervezések a közművekrõl, kerítésrõl, a temetõ szerkezetérõl és még sorolhatnánk. Idõben vagyunk, és várhatóan lesz majd egy párhuzamos idõszak is a régi és új temetõvel.

Vízügyi és hulladékgazdálkodási fejlesztés

– Van egy másik, a háttérben zajló fontos kérdés is, amit magam is szorgalmazok a vármegyei hulladékgazdálkodási társulásnál, melynek önkormányzatunk is tagja. Noha egyre elterjedtebbek a szelektív hulladékgyűjtési módok és gyakorlat, még mindig jelentõs a kommunális hulladék aránya. Az ezt befogadó lerakó belátható idõn belül betelik, ezért a hosszú távú megoldás jegyében szükségessé vált egy új depónia építése. El is indult a közbeszerzési eljárás a 2,2 milliárdos beruházásra, az  a tervünk, hogy valósuljon meg decemberig, a létesítményt pedig természetesen az ÉAK önkormányzati cég üzemelteti majd. Szintén évtizedekre elõre tervezünk az Oros-úrbéresi víztározóval, mely a Nyírség vízvisszapótlásának, és a víz megtartásának egyik kulcsa lesz térségünkben, jelentõsége a harangodihoz mérhetõ. Errõl is egyre több hír lesz majd a közeli jövõben.

– Mindebbõl is látható, hogy Nyíregyháza nem lassít, a kormányzattal partnerségben folytatódik a város dinamikus fejlesztése, több téren.

(Szerzõ: Tarczy Gyula)