Cukrászdák, sütemények és határon túli történetek – könyvbemutató a Kállayban
Különleges gasztronómiai és kulturális időutazásra invitálták az érdeklődőket hétfőn a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény falai között. A Határtalan édességek című kötet bemutatóján nemcsak legendás sütemények és régi cukrászdák történetei elevenedtek meg, hanem a Kárpát-medence magyar cukrászatának szinte elfeledett világa is életre kelt.
A könyvet jegyző Bihari Zoltán és Vojtek Éva hiánypótló munkája a II. világháború előtti határon túli magyar cukrászdák történetét dolgozza fel, különleges személyes történetekkel, archív fényképekkel és gasztronómiai érdekességekkel.
Süteményillat lengte be a könyvbemutatót
Szilvás papucs, zserbó és Rákóczi túrós illata töltötte be a Kállay Gyűjtemény termét a rendezvény idején. A látogatók első pillantásra akár egy cukrászati bemutatóra is gondolhattak volna, ám a figyelem középpontjában ezúttal a magyar cukrászat múltját feltáró könyv állt.
A szerzők célja az volt, hogy felkutassák és bemutassák azokat a magyar cukrászokat és cukrászdákat, amelyek egykor a Felvidéken, Erdélyben, a Délvidéken vagy Burgenland területén működtek, ám történetük az elmúlt évtizedek során szinte teljesen feledésbe merült.
A hiány inspirálta a kutatást
Vojtek Éva elmondta: a kutatómunka ötletét éppen az adta, hogy szinte alig található szakirodalom a határon túli magyar cukrászokról.
– Feltűnt nekem, hogy a Kárpát-medencében élő magyar cukrászokról szinte sehol nem találok forrásokat, nagyon kevés anyag áll rendelkezésre róluk. Ezért egy hosszú kutatómunka előtt álltam, mert gyakorlatilag semmilyen információ nem volt elérhető. Tulajdonképpen a hiány, az űr volt az, ami arra inspirált, hogy ezzel foglalkozni kellene
– fogalmazott a szerző.
A kutatás során helytörténészekkel, gyűjtőkkel és egykori cukrászdák leszármazottaival is kapcsolatba léptek. A gyűjtőmunka Újvidéktől Pozsonyig, Losonctól Burgenlandig számos helyszínt érintett.
Legendás sütemények nyomában
A könyv számos különleges történetet is bemutat. Kevesen tudják például, hogy a világhírű Sacher-torta névadó családja egykor Zselizen élt, a családfő pedig az Esterházy család főszakácsaként dolgozott.
A kötet olyan ikonikus édességek történetét is feldolgozza, mint a Suhajda-csemege, amely egykor nemzetközi sikert aratott.
– A Suhajda-csemege a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert, később azonban szinte teljesen eltűnt a magyar cukrászdák kínálatából. Ma már inkább családi ünnepeken, lakodalmakban él tovább, sokszor a helyi ízléshez igazított változatban
– emelte ki Bihari Zoltán.
A szerző szerint ez jól mutatja, hogyan alakultak át az évtizedek során a klasszikus magyar sütemények, miközben hagyományaik mégis fennmaradtak a különböző régiókban.
Közösségi terek voltak a régi cukrászdák
A Határtalan édességek nem receptkönyv, hanem kulturális és társadalomtörténeti utazás. A kötet azt is bemutatja, milyen fontos közösségi szerepet töltöttek be egykor a cukrászdák, amelyek nemcsak vendéglátóhelyek, hanem találkozási pontok, társasági terek is voltak.
A könyv régi fényképekkel, személyes történetekkel és eddig kevéssé ismert dokumentumokkal idézi fel a múlt hangulatát.
Új kiállításokra készül a Kállay Gyűjtemény
A könyvbemutató kapcsán Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény intézményvezetője a közelgő programokról is beszélt. Elmondta, jelenleg még látogatható a ZEMA ékszerkiállítás és a Kállay Kristóf emlékévhez kapcsolódó kamarakiállítás.
Június 1-jén nyílik meg a Mohács 500 című nagyszabású tárlat, amely több múzeum együttműködésével valósul meg, és a június 20-ai Múzeumok Éjszakája programjainak is kiemelt része lesz.
A látogatókat korhű jelmezes bemutatókkal, történelmi foglalkozásokkal, fegyversimogatóval és számos interaktív programmal várják majd.
A beszámolót Molnár-Körtvélyfáy Zsófia készítette.
