Idén, országosan eddig háromezer-hatszázhuszonhárom lakóépülettűz volt, amelyből ötven következett be lakóházak erkélyein. Általános szabály, hogy égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol tüzet vagy robbanást okozhat, illetve hogy az épületek adott területeit a rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A legtöbb ilyen tűzesetnél ugyanis kiderült, hogy az erkélyeket tárolónak használták és ott nagy mennyiségű éghető anyagot halmoztak fel, például régi bútorokat, hűtőszekrényeket és lomot, melyek egy eldobott cigarettacsikk vagy egy kint felejtett gyertya miatt meggyulladtak. Nagy veszélyt jelentenek a többemeletes társasházak felsőbb szintjeiről kidobált csikkek, amelyek beeshetnek az alsóbb szintek erkélyeire és ott tüzet okozhatnak.

A lakóépületek esetében az egyik legfontosabb szabály, hogy a menekülésre számításba vett útvonalak nem szűkíthetők le, így kell biztosítani a benntartózkodók akadálytalan menekülését. Ezen közlekedőkön az útvonalat le nem szűkítő mértékig növényeken kívül kizárólag azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak helyezhetők el, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb tizenöt százalékát fedik le (például az alábbi ábra kékkel jelölt részein).

A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk és anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és annak előterében azonban semmit sem szabad tárolni.

A szabályozás feltételekhez köti, ha a társasházakban rácsos ajtót akarnak felszerelni, vagy a közlekedőket ráccsal kívánják lezárni. Ennek megfelelően a rácsos ajtóval lezárt területen nem lehet tűzvédelmi biztonsági berendezés, annak indító-, nyitószerkezete, valamint a közműelzárók főkapcsolói (fali tűzcsap, hő- és füstelvezető ablak, mentésre szolgáló ablak, hő- és füstelvezető nyitó szerkezete, villamos főkapcsoló stb.). Nem lehet ráccsal elzárni azt a közlekedőt, ahol kézzel nyitható füstelvezető nyílászárót építettek be. További feltétel, hogy a rács – nyitásiránya, mérete alapján – nyitott állapotban nem akadályozhatja a menekülést (pl. nem nyílhat rá lépcsőre, nem szűkítheti le azt. Mindezeken túl a ráccsal elzárt közlekedőt a menekülésre igénybevevő lakóknak, önálló rendeltetési egységet használóknak kulcsuk kell legyen a rácsos ajtóhoz, és természetesen a ráccsal elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelményeknek teljesülniük kell. E megoldás választása esetén fontos tudni, hogy a rácsos ajtó elhelyezése ugyan nem ellentétes a tűzvédelmi előírásokkal, azonban a kialakítás nehezíti a menekülést és lassítja a tűzoltói beavatkozást.

Azoknál a lakóépületeknél, amelyeknél a legfelső használati szint tizennégy méternél magasabban van, a központi szellőzőrendszert a gyártó által meghatározott rendszerességgel, ha ilyen előírás nincs, legalább háromévente tisztítani kell, az elvégzett munkát pedig írásban kell igazolni. A szellőztető rendszer nyílásait tilos eltorlaszolni. A kötelezettséget megállapító jogszabályi előírás nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a lakóépület központi szellőzőrendszere a konyhában, a kamrában, vagy más mellékhelyiségben található.

Külön szabályozás készült arról is, hogyan lehet lakóépületben propánbutángáz-palackot tárolni, és arról is, hogyan és mekkora mennyiségben lehet az ilyen palackokat, vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat kereskedelmi rendeltetésű épületek önálló rendeltetési egységeiben tárolni. Tilos gázpalackot tartani a többi között gépjárműtárolóban és huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben (pl. nappali, hálószoba stb.). Többszintes, több lakást tartalmazó lakóépületekben legfeljebb egy propánbutángáz-palack tárolható lakásonként, de ez is kizárólag olyan épületben, amelynek tartószerkezetei igazoltan elviselik egy esetleges gázrobbanás erőhatásait.

Az éghető folyadékok és gázok használati szabályai kiterjednek a lakásban és garázsban történő tárolásra is. Lakásban önálló, egylakásos lakóépület esetén legfeljebb húsz liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (pl. benzin), valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb hatvan liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (pl. gázolaj) tárolható. Többlakásos épületben pedig lakásonként legfeljebb az előző mennyiségek fele.

[REKLAM]

Olyan garázsokban, amelyek lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartoznak – a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül – parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként legfeljebb öt liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez szükséges hajtóanyag, illetve a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. Az előzőektől eltérő gépjárműtárolóban vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – nem tartható. A családi házak kivételével az épületek kapualjában gépjárművet nem lehet tárolni.

A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén nem tárolható pinceszinti, jármű tárolására alkalmas terekben, olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből pinceszinti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, illetve ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. Ezen tiltás alól kivételt képeznek az olyan cseppfolyós (propán-bután) üzemanyaggal hajtott gépjárművek, amelyek jóváhagyási jellel ellátott gázrendszerrel vannak felszerelve.

Sűrített földgázzal hajtott jármű nem helyezhető el tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben és ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított.

Az előzőekben felsorolt gépjárműtároló-terek bejáratánál – jól látható módon – a „Biztonsági szelep nélküli LPG-üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.

Forrás: szabolcs.katasztrofavedelem.hu

NYÍREGYHÁZI LAKÓTELEPI TŰZESETEK A KÖZELMÚLTBÓL

TRAGÉDIA A PETŐFI UTCÁN
Az éjszaka folyamán történt tűzesetről Nagy József tűzoltó ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettese válaszolt a nyiregyhaza.hu kérdéseire. – Pénteken 21 óra 42 perckor érkezett a riasztás tűzoltó egységeinkhez, miszerint Nyíregyházán, a Petőfi utcán tűzeset történt. Munkatársaink gyorsan a helyszínre érkeztek elegendő számban és a tűz lokalizásáláshoz megfelelő technikai felszerelésekkel.
Folytatásért KATT IDE!
 

ERKÉLYTŰZ VOLT EGY TÍZEMELETES NYÍREGYHÁZI HÁZBAN
Erkélyen tárolt tárgyak égtek egy tízemeletes társasház hatodik emeletén szerda délután Nyíregyházán, a tűz miatt körülbelül kilencven lakásban egyelőre nincs áram – közölte honlapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Folytatásért KATT IDE!
 

TŰZESET TÖRTÉNT ÖRÖKÖSFÖLDÖN
Egy tízemeletes lakóház első emeleti lakásának konyhájában étel égett oda, miután a tulajdonos elaludt szombat délben Nyíregyházán, a Fazekas János téren. A nyíregyházi hivatásos tűzoltók vonultak ki az esethez. A füsttel telítődött lakást és a lépcsőházat nagy teljesítményű ventilátorral átszellőztették. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt.
Folytatásért KATT IDE!