Noha Augustus római császár 75 éves korában halt meg, régészeti feltárások szerint az ókori rómaiak és görögök átlagosan 30–35 éves korukig éltek. Kiemelkedő esetekről már ebből az időszakból is találunk feljegyzéseket: Valerio Corvino római szenátor 100 évig, Cicero felesége, Terentia 103 évig, egy Clodia nevű, 15 gyerekes anya pedig például 115 évig élt. A születéskor várható átlagos élettartam kiszámításában azonban az ilyen kiugró esetek ma is csupán ritkán előforduló adatok.

A születéskor várható átlagos élettartam egy komplex, statisztikai átlagérték, ami azt mutatja, hogy az adott évben születettek várhatóan átlagosan hány évet fognak élni – fogalmazott Gere László, a Pageo Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója.

Növekszik az átlagos élettartam

Az ENSZ 1960-ban készített először a születéskor várható átlagos élettartammal kapcsolatosan felméréseket. A statisztikák szerint abban az időben egy átlagos ember várható élettartama 52,5 év volt, mára ez a szám 72 évre emelkedett.

Gere László elmondta, a születéskor várható átlagos élettartam világszinten a 20. század második felétől folyamatosan növekszik, és ez szoros összefüggésben áll a gazdasági teljesítménnyel is.

Magas szinten az orvostudomány fejlettsége

A Nemzeti Statisztikai Iroda 2018 szeptemberében végzett felmérése szerint a várható átlagos élettartam növekedése az Egyesült Királyságban is stagnált az elmúlt két évben. Ennek szakértők szerint egyszerű oka van: az orvostudomány fejlettsége elért egy olyan magas szintet, ami a várható élettartam további növekedését is lelassítja.

Világátlagban a születéskor várható átlagos élettartam a 2016-os adatok szerint 72 év volt. Ez minden esetben a férfiaknál kicsit alacsonyabb, a nőknél kicsit magasabb – fűzte hozzá a kutató. Mint mondta, Magyarország esetében magasabb értékeket találunk. A magyar átlag 75 év volt. Ez a nőknél 79 év is lehet, a férfiaknál pedig 72 év.

Gyakori halálozási okok

Egy 2016-os kaliforniai kutatás 2000 ókori római csontváz vizsgálata alapján állapította meg, hogy akkoriban gyakran a kemény fizikai munka okozta végzetes terhelés, a nem megfelelő higiéniai körülmények vagy nők esetében a várandóssággal járó immungyengeség gyakran szerepelt a halálozási okok között.

Korunk fejlődő országaiban ezek a szempontok, ha nem is akkora mértékben, de ma is ugyanúgy közrejátszanak az átlagos várható élettartam alakulásában. Így ha a fejlődő országokban javul a gazdasági helyzet, az az átlagos várható élettartamot is növeli majd.

Várható még növekedés

A globális előrejelzések azt mutatják, hogy várható még növekedés. A fejlett országokban viszont ez a növekedés sokkal kisebb lesz, mint a fejlődőekben – mutatott rá Gere László.

Magyarországon az elmúlt két évben néhány hónapos csökkenést tapasztaltak a szakértők. Ettől azonban nem kell megijedni: míg a hetvenes, nyolcvanas években nagy hullámzások mutatkoztak a statisztikákban, ma több év távlatában ezek a minimális különbségek kiegyenlítődnek majd.

/Forrás: hirado.hu/

(A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)