Hoppá! – Magyarország jelképévé vált a tokaji borvidék

Hoppá! – Magyarország jelképévé vált a tokaji borvidék

Tokajról nemcsak a magyar közvélemény állítja azt, hogy világhírű. Ez a világhír ugyanakkor a II. világháború idején, a Rákosi- és Kádár-rendszer alatt kissé megtorpant.

Az 1990-es évektől azonban a térség ismét felfelé ívelt.

– jelentette ki Csizmadia András gasztrofilozófus, a Borakadémia tagja a Kossuth Rádió Az este – A házigazda című műsorában.

A borvilág számos olyan nevet tartalmaz, amely „jól cseng” napjainkban is – ilyen Tokaj is.

– fogalmazott Bacsó András, a Tokaj Oremus igazgatója és főborásza. Felidézte, a borvidék az elmúlt 25 évben a birtokok újraszerveződéséről, a borok ismételt megjelenéséről és átformálásáról szólt.

Ezek a változások mind azt eredményezték, hogyha bárki előtt kiejtjük azt a szót, hogy Tokaj, nem lesz ismeretlen.

– jegyezte meg.

A száraz borok is a világpiac élvonalába kerülhetnek

Ma már nemcsak a tokaji aszú és az édes borok terjedtek el, de a tokaji száraz borban is van egyfajta kitörési pont a világpiac felé. Az édes borok iránti kereslet jelenleg kissé megtorpant. Bacsó András szerint a világ ugyanakkor jelentős gasztroforradalmon megy keresztül, megjelentek a jobbnál jobb éttermek, egyre jobb minőségűek a konyhák, egyre különlegesebbek a fogások, és a tokaji aszú is helyet kap a borlapon.

Tokaj hihetetlen nagy adottsága, hogy évszázados múltja van, amely nem feledte el a nemes borok tradícióit, és ez különbözteti meg a tokaji borvidéket a többitől. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy megváltozott a világ, más lett az ízléskultúra, de a klímaváltozás is jelentősen befolyásolja a borok minőségét.

A borvidék adottságait figyelembe véve a borászok arra törekszenek, hogy a száraz borban is minőségi változást érjenek el, amelynek köszönhetően ez a borfajta is a legjobb éttermek asztalára kerülhet.

– mondta Bacsó András.

A furmint a borok „zászlóshajója”

Egy 15 éves tendencia szerint a tokaji furmint a borok „zászlóshajója”. Első magyarországi említése még 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján már akkor megtalálható volt, és a 18. században a borvidék meghatározó fajtája lett.

Ugyanakkor egyre többen vannak azok is, akik Tokaj második főfajtáját, a hárslevelűvel együtt emelik ki.

– jegyezte meg Bacsó András.

Hangsúlyozta, sokan úgy vélik, hogy a két fajta előnyeit figyelembe véve, a két szőlő házasításából lehetne létrehozni a „nagy tokaji száraz bort”. Hozzátette, szeretnék elérni, hogy Magyarországon kívüli területekre is kiterjedjen Tokaj nemes és száraz bora is.

Csizmadia András arról is beszélt, hogy a hárslevelűn és a furminton kívül Tokaj meghatározó borfajtái közé tartozik még a sárga muskotály is. A bortörvény értelmében pedig csak az említett három fajtát lehet tokajiként elismerni.

A borvidéken folyamatosan zajlanak a kísérletezések más fajtákkal is, és ha a piac úgy kívánja, akkor a kísérletek adta eredményeket integrálni és adaptálni fogják.

– mondta Bacsó András.

Milyen a jó száraz, fehérbor?

Bacsó András szerint a tokaji száraz fehérbor annak köszönheti kiválóságát, hogy magába integrálja a hagyományos borkészítő eljárást, és azokat a környezeti tényezőket, amelyek Tokaj adottságaihoz tartoznak. A „finom” talaj miatt a jó tokaji bor gazdag és ásványokban dús. A fajták adta adottságok miatt finom savszerkezetű, friss, üde, zamatos, és sokáig eltartható. A jó klímának köszönhetően tökéletesen beérik a szőlő, így egy ideális, 12-13 százalékos alkoholszint alakul.


Forrás: hirado.hu