Tízéves a Görögkatolikus Metropólia

Ferenc pápa 2015. március 19-én hozta létre a Görögkatolikus Metropóliát. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogyan alakult meg a Görögkatolikus Metropólia, milyen a felépítése és milyen tevékenységeket folytat.

Az első magyar egyházmegye

A magyar görögkatolikusok számára I. Ferenc József magyar király – mint Magyarország Katolikus Egyházának főkegyura – 1912. május 6-án hozta létre a Hajdúdorogi Egyházmegyét, amelyet Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án hagyott jóvá „Christifideles Graeci” (Krisztushívő görögök) kezdetű bullájával. Az új egyházmegyét az Esztergomi érseki tartományba sorolták, tehát egyházkormányzatilag a magyarországi római katolikus egyház tagja volt. Az egyházmegye megalapítását mind a román ortodoxok, mind a testvéri magyar római katolikus egyház fenntartással kezelte. Az egyházmegye 1913-ban fölszentelt első püspöke, Miklósy István nagy erőfeszítéssel kezdett bele a 162 parókiából álló egyházmegye szervezéséhez. A 162 parókiából 70 a munkácsi, 8 az eperjesi, 44 a nagyváradi, 35 a gyulafehérvár-fogarasi, 4 a szamosújvári és 1 az esztergomi egyházmegyéből került az új egyházmegyéhez. Az új egyházmegye székhelye az infrastruktúra hiánya miatt Debrecenbe került, ám a püspöki hivatal ellen 1914. február 23-án elkövetett bombamerénylet miatt a püspökség Nyíregyházára költözött.

Trianon után

A trianoni országcsonkítás különösen fájdalmasan érintette az egyházmegyét: 75 parókia Romániához, 4 parókia Csehszlovákiához került. A munkácsi és eperjesi egyházmegye Magyarország új határain belülre került egyházmegyéiből XI. Piusz pápa 1924. június 4-én ideiglenes egyházkormányzati egységet, apostoli exarchátust hozott létre, vagyis olyan önálló egyháztartományt, mely nem rendelkezik egyházmegyei ranggal. 1946-tól a hajdúdrogi püspökök egyben miskolci exarchák (apostoli kormányzó) is voltak. 1950-ben Dudás Miklós püspök szemináriumot és papnevelő intézetet alapított Nyíregyházán. A 70-es években Timkó Imre szórványhelynök, majd megyéspüspök munkájának köszönhetően fejlődött a szórványban élők lelkipásztori ellátása, a szeminárium és a püspöki palota. II. János Pál pápa 1980-ban a hajdúdorogi püspök joghatóságát kiterjesztette az egész ország területén élő görögkatolikusokra, ami azért volt fontos, mert a munkalehetőségek miatt rengetegen költöztek el az ország minden pontjára.  A rendszerváltást követően Keresztes Szilárd püspök óriási lendülettel indította el a kibontakozás és fejlődés útján a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Országszerte új parókiák alakultak, templomok, iskolák, óvodák, idősotthonok, szociális intézmények épültek, szárnyra kapott az ifjúságpasztoráció, a cigánypasztoráció, a börtönpasztoráció. A magyar görögkatolikusok magyar liturgikus nyelv használatáért folytatott évszázados küzdelmének és a kommunizmus bukásának megkoronázása volt 1991. augusztus 18-a, amikor II. János Pál pápa magyar nyelvű Szent Liturgiát végzett Máriapócson, a legnagyobb görögkatolikus búcsújáró helyen.

Külső-belső megújulás

2008-ban XVI. Benedek pápa Kocsis Fülöp szerzetest nevezte ki az egyházmegye püspökévé. 2008-as szentelése óta rendületlenül törekszik lelki életünk elmélyítésén, szertartásaink és liturgikus énekeink gyökerekhez való visszatérésén, a fiatalság, a családok és a szociálisan rászorulók pasztorációján. Tovább fejlődött a szórvány ellátása, új templomok, iskolák, óvodák, bölcsődék épültek, gyermekvédelmi hálózat alakult, az egyház aktívan megjelent a közéletben, közösségi médiában is.  A görögkatolikusok töretlen fejlődését látva a Hajdúdorogi Egyházmegyét Ferenc pápa 2015. március 19-én „In hac suprema” kezdetű bullájával Debrecen székhellyel metropolitai egyházzá, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelynek alárendelte az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci Egyházmegyét, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi Egyházmegyét.

Görögkatolikus Metropólia

A Görögkatolikus Metropólia (hivatalos nevén Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház) tehát a Magyarország területén élő bizánci rítusú katolikusok (görögkatolikusok) egyházi szervezete, mely a Hajdúdorogi Főegyházmegyéből és két szuffragáneus (alárendelt) egyházmegyéből: a Miskolci és Nyíregyházi Egyházmegyéből áll. A legfiatalabb eparchia, a Nyíregyházi Egyházmegye (Nyíregyháza központtal) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területét teszi ki, a Miskolci Egyházmegye (Miskolc központtal) Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye területét, az ország többi része pedig a Hajdúdorogi Főegyházmegye (Debrecen központtal) részét képezi.  Magyarországon a 2023-as népszámlálás adatai szerint valamivel több, mint 165 000 ember vallotta magát görögkatolikusnak. Tekintve, hogy 3 milliónál is többen nem nyilatkoztak vallásuktól, ez a szám valószínűleg magasabb, nagyjából 180 000 lehet. A Görögkatolikus Metropólia legfőbb döntéshozó szerve a Hierarchák Tanácsa, mely a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia görögkatolikus megfelelője. Elnöke Kocsis Fülöp érsek-metropolita, tagjai Orosz Atanáz miskolci-, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, és Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök.

Fejlődés minden téren

2017. április 29-én egyházi és állami vezetők jelenlétében szentelték fel Debrecenben a Metropolitai Hivatalt, a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye hivatalainak reprezentatív épületét. Azóta megszépült a Miskolci Egyházmegye székesegyháza, kiépült és megerősödött az önálló megyéspüspök által vezetett hivatal, kívül-belül megújult a nyíregyházi székesegyház és a szemináriumi kápolna, új gimnázium és püspöki hivatal épült a nyírségi megyeszékhelyen. Kiépült és megújult a máriapócsi kegyhely teljes környezete, új zarándok- és lelkigyakorlatos ház épült. A metropólia mindhárom egyházmegyéjének papi „utánpótlása” 1950 óta elsődlegesen a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetben, a vele elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban lévő Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán egyetemi képzés keretében zajlik. Az elmúlt években mindkét hely igen jelentős beruházásokon ment át: a papnövendékek és a teológia iránt érdeklődő fiatalok, jövőbeli katekéták a legkorszerűbb körülmények között sajátíthatják el az isteni tudományt, és készülhetnek fel arra a hivatásra, ami a Lélek ajándéka. A hittudományi főiskola hosszú évek óta a Pápai Keleti Intézet aggregált intézményeként a teológia tudományában a licenciátusi fokozat megadására jogosult; képzési kínálatában a civil hittanárképzés mellett kántorképzés, szociális munkás, közösségszervező, összehasonlító vallástörténet, pasztorális tanácsadás, művelődéstörténet és számos pedagógiai továbbképzés is szerepel. Az oktatói munkát jól egészíti ki az a tudományos aktivitás (munkacsoportok, konferenciák, kutatási programok), melyek jellemzik a főiskola épületében folyó életet. A főiskola szomszédságában épült föl az első görögkatolikus múzeum, mely megőrzi és bemutatja a Kárpát-medencei görögkatolikus hitélet kulturális kincseit.

Sajtó

A Görögkatolikus Sajtó- és Médiaközpont adja ki hittankönyveinket, állandó és időszakos kiadványainkat, teológiai sorozatunkat. A görögkatolikus sajtótermékek (Görögkatolikus Szemle, Görögkatolikus Szemlélet, Kalendárium) világa pótolhatatlan, melyek képesek a bizánci görögkatolikus hagyomány értékeit a világ minden pontjára eljuttatni. A digitális fejlődés eszközeit és platformjait igyekszünk az evangelizáció szolgálatába állítani, így megtalálhatók vagyunk a közösségi oldalakon és YouTube-csatornákon is, a mozgásukban korlátozottak számára több templomunkból élő közvetítéssel teszik lehetővé az szertartásokba való bekapcsolódást.

Szerzetesség, oktatás, szociális háló

A keleti szerzetesség magyarországi férfi ágának tagjaiból származó püspökök új feladataival a dámóci szerzetesház átmenetileg megüresedett, ugyanakkor a női szerzetesek számára szerzetesház épült Sajópálfalán. Kocsis Fülöp metropolita a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat 2010. decemberi alapításakor az „evangéliumi szeretet testet öltéséről” beszélt. Az intézmény 2019 januárja óta igyekszik ezt a gyakran nem könnyű krisztusi követelményt tettekre váltani. A görögkatolikus egyház az elmúlt években még erőteljesebb intézményfenntartói szerepet vállalt, egyrészről az egyházmegyei fenntartású köznevelési intézmények által (intézményeinkben ma már több mint tízezer gyermekről és fiatalról gondoskodnak), másrészről az egyre bővülő szociális és gyermekvédelmi feladatok vállalásával. Számos idősotthonban és a gyermekvédelem területén látunk el az egyházmegyékhez hasonlóan fenntartói szerepet. Ezt a munkát egészítik ki a parókiák fenntartásában működő házi segítségnyújtó szolgálatok. E távlatban fejlődött ki és erősödik tovább a görögkatolikus egyházban a cigánypasztorációs tevékenység, melynek fontos része a miskolci és debreceni roma szakkollégiumok és a nyíregyháza-huszártelepi iskola, valamint azon lelkipásztorok tevékenysége, akik a társadalom talán leghátrányosabb rétegéhez igyekeznek Krisztus evangéliumát elvinni. A Szent Lukács Szeretetszolgálat 2023 decemberétől fogyatékkal élők, látás és/vagy mozgáskorlátozottak számára támogatott lakhatást, nappali ellátást és támogató szolgáltatást indított Debrecenben. A szociális ellátáson túl az egészségügyben is igyekeznek többet tenni embertársainkért. 2019-ben Debrecenben megnyitották a Szent Lukács Görögkatolikus Korai Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs Központot, ahol gyermekrehabilitáció, fejlődésneurológia, csecsemő- és gyermekgyógyászat, gyógytorna, valamint klinikai és mentálhigiénés szakpszichológia szakellátás működik. 2021-ben a kisvárdai kórház fenntartói feladatait vette át a Görögkatolikus Metropólia, mely ettől kezdve a Szent Damján Görögkatolikus Kórház nevet viseli.  A Metropólia  legnagyobb közelmúltbeli ajándéka Ferenc pápa 2023. áprilisi látogatása volt, mely során fontosnak érezte, hogy a görögkatolikus közösséget is meglátogassa a Rózsák tere görögkatolikus templomában.

Hagyomány és kihívások

A magyarországi görögkatolikusok elmúlt évszázadait igen változatos élet jellemzi: megtartani az ősök hitét és hagyományait gyakran az ország legszegényebb falvaiban, másrészt ugyanezen sokszínűséget felmutatni azokon a „szórvány” helyeken, ahol a más keresztény felekezetek mellett a görögkatolikus hagyomány talán kevésbé ismert. E kettős feladatban újultak meg és épültek templomaik és közösségi házaik mindhárom egyházmegye régi és új közösségeiben. Az elmúlt években kialakult egy olyan, a görögkatolikusságot „összefogó és lelkesítő” programháló, melynek segítségével minden korosztály megtalálhatta önazonosságának mérföldköveit (pedagógusok találkozója, futózarándoklat, görögtűz tábor, családtábor, ifjúsági zarándoklat, érettségizők-, apák-, fiatal felnőttek zarándoklata, liturgikusének-tábor, Damján-tábor, görögkatolikus bál, tudásolimpia). Mindezek hátterében kialakult a metropólia hivatala és létrejöttek bizottságai, melyek folyamatosan dolgoznak azon, hogy a magyarországi és részben az anyaországon kívül rekedt, de magyar nyelven imádkozó görögkatolikusok életét is segítsék, az összetartozásukat, anyaországbeli testvéreikkel való egységüket erősítsék.