Terítékre kerültek az ÁVH titkos iratai

Az ÁVH titkosítás alól feloldott iratait kutatva számos meghökkentő momentumra bukkant dr. Lupkovics György. Szilágyi László és társai perében például a jogsértések sorát tárta fel. Szilágyi László volt a nyíregyházi munkástanács bizottságának elnöke 1956-ban. A forradalom idején ő irányította a mindennapi életet, összefogta az embereket és biztosította a rendet. A forradalom másik közismert helyi alakja pedig Tomasovszky András. Ő verte le az akkori rendszer jelképét, a vörös csillagot a pártház tetejéről, helyére magyar zászlót tűzve. Emellett felolvasta a munkások követeléseit, azaz a helyi forradalmárok egyik vezéregyénisége volt. Nem csoda, hogy Szilágyi László éppen őt bízta meg a nyíregyházi hírszerző csoport vezetésével. A forradalom leverése után Szilágyit és Tomasovszkyt számos más társukkal együtt letartóztatták. Amikor perüket tárgyalták, összesen 20-an álltak a bíróság előtt.

„Olyan súlyos ítéletek születtek esetükben, amelyre akkor sem, most sem tudunk épeszű magyarázatot adni...”

További képekért kattintson a fotóra!

A vádemelést kutató dr. Lupkovics György azt mondja, a korabeli hatalom mindent megtett azért, hogy a legszigorúbb büntetést tudják kiszabni rájuk. Ennek érdekében még jogsértéseket is elkövettek. Állítja, még a tanúkat is kicserélték, hogy bebizonyosodjon, az egyébként rendpárti forradalmároknak egyetlen célja volt, a hatalom megszerzése.

– Ezek a cselekmények egyáltalán nem voltak bebizonyított bűncselekmények. Még a kor jogrendjének megfelelően sem lehetett olyan államellenes bűncselekménynek minősíteni, mert tanúvallomások igazolták azt, hogy a forradalmárok szándéka nem az államhatalom megszerzésére irányult – tette hozzá dr. Lupkovics György.

 

Hiába fellebbeztek

 

A Debreceni Katonai Bíróság Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást, valamint további két társukat halálra ítélte. Az elítéltek fellebbezést nyújtottak be. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma Szilágyi és Tomasovszky esetében jogerőre emelte az ítéletet. Kivégzésük után jeltelen sírba temették őket, hogy még emléküket is eltöröljék. Csak a rendszerváltás után rehabilitálták a mártírokat, sírjaikat exhumálták és ma már emléktábla is hirdeti Nyíregyházán emberi nagyságukat. Dr. Lupkovics György a Polgári Szalon közönségének azt mondta, ezek a forradalmárok a kommunizmus áldozataként megérdemlik, hogy mindenki megismerje életútjukat, a forradalomban betöltött szerepüket és az ellenük elkövetett jogsértéseket.

Z. Pintye Zsolt

(Fotó: Szarka Lajos)