Még a héten is javában postázták az értesítéseket, s február 12-én, szombaton hivatalosan elkezdődik a kampányidőszak, hiszen április 3-án, vasárnap országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Szerkesztőségünk dr. Szemán Sándort, Nyíregyháza címzetes főjegyzőjét kereste meg az aktuális tudnivalókért. (Megjelent a Nyíregyházi Napló február 11-ei számában.)

A választási értesítőket a január 26-ai állapotnak – a hivatalos lakcímét is beleértve – megfelelően postázza a Nemzeti Választási Iroda országosan. Ez alapján mindenki megtudhatja azt, hogy benne van a névjegyzékben, és azt is, neki hol, hányas számú szavazókörben kell szavaznia, továbbá hogy ez helyileg, cím szerint hol helyezkedik el Nyíregyházán. Ezt a választópolgá­rok magukkal vihetik a szavazásra, ami nem kötelező, de ezzel megkönnyíthetik a szavazatszámláló bizottságok dolgát.

Ha gond van: telefon

– Abban az esetben, ha valakinek gondja van az országos értesítőben szereplő adataival, esetleg még nem kapta meg, akkor javaslom, hogy telefonon érdeklődjön a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál, mert abban az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy vajon miért van ez a probléma, miért nem kapott vagy nem megfelelő adattartalommal kapott valaki értesítőt – mondta a címzetes főjegyző.

Máshol is leadható a szavazat

– Természetesen január 26-át követően is történhetnek lakcímváltozások, de ennek lekövetését már a helyi választási irodák a jegyző vezetésével végzik. Ha valaki lakcímet változtat, akkor az új lakcíme szerint szavazhat és erre vonatkozóan a jegyzőtől kapja meg az értesítést, ha a lakcím-bejelentkezése megtörtént. Persze lehetőség van arra is, hogy máshol szavazzon, viszont akkor is az állandó lakcíme szerinti szavazókör jelöltjeire szavazhat. Ezt átjelentkezéssel teheti meg. Erre akkor is lehetősége van, ha belföldön kíván máshol tartózkodni a szavazás napján, vagy ha külföldön van, akkor a nagykövetségek, főkonzulátusok állnak majd rendelkezésre, belföldön pedig annak a településnek a kijelölt szavazóköre, ahol éppen ő tartózkodik. A lényeg az, hogy egészen március 25., péntekig van lehetőségük a választópolgároknak, hogy átjelentkezzenek és másutt adják le a szavazatukat – részletezte.

Ajánlások gyűjtése, kampányidőszak

Április 3-hoz képest, visszafelé számítva az ötvenedik nap a kampányidőszak kezdete. Ez február 12-e, szombat – ami munkanap a választási irodáknak –, ekkor adják ki először az ajánlásokat. Akik ajánlást szeretnének gyűjteni, azok e napon reggel 8 órától vehetik át a Polgármesteri Hivatalban az ajánlóíveket és elindulhat az ajánlások gyűjtése. S hogy mire figyeljenek a választópolgárok? – Abban az esetben, ha ajánlást szeretnének adni, akkor az adataikat rögzítik az ajánlóíven. Családi név és utónév, személyi azonosító, valamint a magyarországi lakcím alapján lehet érvényes ajánlást tenni. Egy választópolgár az adott körzetben több jelöltet is ajánlhat, nem csak egyet. Fontos, hogy az adataikat pontosan töltsék ki. Vannak olyan hibák, amelyeket még tolerál a rendszer, például egy ékezet lemarad, de komolyabb elírás esetén, főleg a személyazonosítóban bármilyen hiba már az ajánlás érvénytelenségét vonja maga után – figyelmeztetett dr. Szemán Sándor.

Két, Nyíregyházát érintő kerület

Ami pedig a számokat illeti: ötszáz ajánlás szükséges ahhoz, hogy valaki érvényesen egyéni képviselőjelölt lehessen. Ahhoz, hogy egy jelölő szervezet országos listát állítson, nagy számban kell érvényes ajánlásokat gyűjteni, illetve képviselőjelölttel rendelkezni. – Jelenleg Magyarországon 106 egyéni választókerület van, ebből legalább 71-ben képviselőjelöltet kell állítani az országos listához, és az is szabály, hogy ennek a 71 képviselőjelöltnek legalább 14 megyéből és a fővárosból kell származnia. Így egyfajta területi elv és területi kvóta is van, amelyet meg kell szerezni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 6 országos egyéni választókerület van, a nyíregyháziak adják a megyei 1-es választókerületet, ez a 95 ezer nyíregyházi választópolgárból mintegy 74 ezret érint, 80 szavazókörben. A megyei 2-es egyéni választókerület pedig 21 nyíregyházi szavazókört érint és jóval több mint 20 ezer választópolgárt, továbbá 20 másik települést a megyében, nagyjából északra és nyugati irányba – ez adja a két választókerületet – tájékoztatott a címzetes főjegyző.

Választási bizottságok és irodák

– Mind a 106 egyéni választókerületben a választás eredményének megállapítása, a törvényesség biztosítása a választókerületi választási bizottságokhoz tartozik. Itt fő szabály szerint a bizottságnak három tagja és két póttagja van, az ő megválasztásukra került sor Nyíregyházán a legutóbbi közgyűlésen, mind a két választókerületre kiterjedően. Ezek a választási bizottságok aztán további tagokkal egészülhetnek ki. Azok a jelölő szervezetek, akiknél a jelöltek az ajánlásokat összegyűjtötték és képviselőjelöltté válnak, azok kiegészíthetik egy-egy fővel ezt a választási bizottságot. A korábbi gyakorlat alapján jellemzően a nagyobb jelölő szervezetek szokták ezt megtenni, nem jellemző az, hogy az összes jelölt delegál maga után. A választási irodák pedig azok, melyek konkrétan előkészítik és lebonyolítják ezeket a választásokat. Esetünkben minden adminisztratív feladatot mi bonyolítunk le a választás elindításától kezdve egészen a választás eredményének megállapításáig. A Polgármesteri Hivatal munkatársai közül mind a 101 szavazókörben kinn van egy hivatali dolgozó, őket nevezzük jegyzőkönyvvezetőknek, akik segítik a szavazatszámláló bizottság munkáját is és az adminisztratív feladatokat ellátják. A szavazatszámláló bizottságokba a választópolgárok jelentkezhetnek. Itt is az a szabály, hogy egy szavazatszámláló bizottságba három főt delegál a közgyűlés, a többit pedig a jelöltek delegálhatják. Itt viszont a jelölő szervezetek érvényes jelöltenként kettő fő szavazatszámláló bizottsági tagot jelölhetnek, így azért nagyobb számú szavazatszámláló bizottságok szoktak kialakulni.

Mire, kire szavazunk?

– Április 3-án egyrészt a 199 tagú Magyar Országgyűlés megválasztása történik. A 106 egyéni választókerületben lesz mindenhol egy győztes, a maradék 93 helyre pedig a listás szavazatok megszámlálását követően kerül sor. A választásnál nagyon fontos, hogy érvényességi küszöb is van. Egyfordulós választásról van szó, és az szükséges, hogy a választásra jogosult magyarok közül legalább 50 százalék plusz 1 fő elmenjen. Az adott körzetben, ha már elmennek szavazni, akkor érvényes lesz, ha valaki megszerzi a szavazatok egyszerű többségét. Akkor lehet megismételt választásra sort keríteni, hogyha az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, minden más esetben érvényes a választás – tette hozzá.

Népszavazás is lesz egy időben

– Ne felejtsük el, hogy itt két különböző választási típus jelenik meg egyszerre, mert nemcsak az országgyűlési képviselők megválasztására kerül sor, hanem egy országos népszavazás is lesz. Ennek az országos népszavazásnak lesz egy külön szavazólapja, amelyen négy kérdést kapnak majd a választópolgárok, és erre kell majd igennel vagy nemmel válaszolni. Így jellemzően minden választópolgár három szavazólapot fog kapni, hiszen még emellett az egyéni képviselőjelöltekre és a listára lehet szavazni. A népszavazásnak is az a feltétele, hogy a választópolgárok több mint fele megjelenjen és valamelyik válasz többséget kapjon, tehát vagy az igen, vagy a nem, mind a négy kérdés vonatkozásában természetesen.