Sokszereplős, látványos nagyoperett - Élő zenekari kísérettel

Sokszereplős, látványos nagyoperett - Élő zenekari kísérettel
Sokszereplős, látványos nagyoperett.

„Londonban, hej, van számos utca” – énekelheti a Móricz Zsigmond Színház közönsége a művészekkel a Bob herceg előadásain az április 20-ai premiertől kezdve.

Huszka Jenő több mint százéves nagyoperettjén nem fog az idő. Monarchiák omlottak össze, világháborúk jöttek és értek véget, de a tündérmese, a nagyszerű melódiák újabb és újabb generációkat varázsoltak el. Ez vár azokra a nyíregyházi ifjú és kevésbé fiatal nézőkre is, akik megtekintik a Göttinger Pál által színpadra állított művet.

– Olyan történetet kerestem, amivel kapcsolatban van mondanivalóm, márpedig a töretlen hagyomány, amely a fiatal generáció nemtörődömsége miatt a szemünk előtt megbicsaklik, ez nagy és hálás téma – nyilatkozta lapunknak a rendező. – De emellett persze fontosnak tartottam, hogy közkedvelt legyen az alapanyag. Közismert is, de közben távoli is eléggé – például az 1972-ben forgott film már ré­gi annyira, hogy ne interfe­ráljon a mostani elképzeléseinkkel. Nem is lenne értelme – a darab akkori felfogása (például az, hogy, akárcsak a Mágnás Miskában, az arisztokráciát előszeretettel ábrázolták debilisnek, politikai megfontolásból) ma már elavult, nem érdekes. Helyette a saját, mai mondanivalónkkal akarunk foglalkozni.

Ki lesz a királyné?

Mint a rendező elmondta, egy elképzelt Angliában játszódik a történet, ahol a királynő lemondani készül a trónról a fia, György herceg javára. A trónörökösnek azonban van egy másik élete is: éjjelente kiszökik a palotából egy szegény lányhoz, a Bowie Streeten lakó Annie-hoz, aki azt hiszi, hogy a férfi egy Bob nevű nincstelen ifjú. A leendő király azonban nem vehet el egy alacsony sorból származó lányt, akinek ráadásul egy régi adósság miatt máshoz kellene hozzámennie. A lány szép, a fiú pedig trónörökös, tehát mindkettejükre pályáznak mások is – akik mindent megtesznek, hogy a fiatalok szerelme kútba essen. Huszka Jenő zenéjét változatlan formában játsszák, Nyitrai László és Tamás Attila gondos betanításának eredményeként. A régi, évszázados dialógusok azonban helyenként kicsit „bumfordiak” voltak, nehéz általuk közvetíteni ezt a szerethető történetet. Így aztán a párbeszédeket és a cselekmény fordulatait mai fülhöz igazították a próbák során, hogy könnyebb legyen azonosulni a szereplőkkel, a tréfákat és az emberi történéseket is élvezetesebb legyen követni.

Élő zenekari kísérettel

Göttinger Pál elmondta: sok helyszín, látványos változások lesznek az előadásban, a képek gyorsan peregnek, a tömegjeleneteket kisegyüttesek, a duetteket nagy finálék követik. Festett kulisszákkal dolgoznak, idézve ezzel a színházcsinálás (és a műfaj) hőskorát. Ráadásul rengeteg jelmez készül; a szereplők a társadalom elitjét jelenítik meg, a királyi udvarnál járatosak – a gyorsan változó jeleneteknél mindig az alkalomhoz öltöznek. A királynőt Horváth Margit, a fiát Gulácsi Tamás, a herceg kezére pályázó intrikus hercegnőt Kosik Anita, a szegény sorból származó lányt Nyomtató Enikő, Lancastert, a gárda kapitányát pedig Rák Zoltán játssza, élő zenekari kíséret mellett.

Felcsendül majd a dal: „Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” Ahogyan remélhetőleg ezt az előadást sem.