„Az én házam, az én váram” – tartja a mondás, bár nem teljesen igaz, legalábbis a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, ugyanis az kimondja, hogy sem a birtoklás, sem a rendelkezés jogát nem gyakorolhatja a tulajdonos más személyek – különösen a szomszédok – szükségtelen zavarásával, vagy jogaik gyakorlásának veszélyeztetésével.

Nincs pontos szabály

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szomszédjogi szabályai azért születtek meg, hogy az ingatlan használói tisztában legyenek jogosultságuk terjedelmével – ami természetesen a másik oldalról tilalmat jelenthet. A szomszédjogok nemcsak az új, hanem a régi Ptk.-ban is szabályozva voltak, azonban az életben előforduló minden egyes bosszúságra pontos szabályt nem találunk.

– magyarázza Sterné dr. Deák Andrea, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivő-helyettese.

Néha elkerülhetetlen a „zavarás”

Az általánosan megfogalmazott törvényi előírás az, hogy az ingatlan használatakor minden tulajdonosnak tartózkodnia kell az olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem kerülhető el, hogy a szomszédok zavarják egymást (például felújítással okozott kellemetlenség, zaj, por, csőtörés orvoslása). Erre vonatkozik az a szabályozás, hogy a szükséges zavarást mindenki köteles tűrni.

Arra nézve, hogy a jegyzőnél megindult szomszédjogi jogviták számszerűen évente hány esetben fordulnak át polgári peres eljárássá, a Nyíregyházi Törvényszék statisztikai adatokkal nem rendelkezik.

Van, hogy a kerítés miatt

Statisztikai adatot a legnagyobb járásbíróság, a Nyíregyházi Járásbíróság előtt indult perekre nézve tudunk szolgáltatni. A köztudatban egyes birtokvédelmi tárgyú perek is a szomszédjogi jogvita címszó alatt kerülnek megemlítésre, ugyanis a lakóházak közötti kerítés elhelyezkedése, a kerítésre futtatott növények árnyékoló hatása, adott esetben magassága okán keletkezett jogviták – bár valóban szomszédok között fordulnak elő – a birtokvédelem kategóriájába tartoznak.

Több mint félszáz per

A szomszédjoggal kapcsolatos perek tárgyát illetően a háziállatok okozta kellemetlenségeket tudjuk kiemelni. A fenti tárgyú perek száma 2017-ben a Nyíregyházi Járásbíróságon 61 volt, 2016. évben 69.

Első körben a jegyzőhöz kell fordulni

A jogai megsértése esetén a sérelmet szenvedett fél az önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat panasszal, aki azt kivizsgálja, és határozatot hoz. Aki a jegyző által meghozott határozatot sérelmesnek tartja, a kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

A társasházak esetében szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének szabályait (házirend). A lakhatás nyugalmát szolgáló házirend szabályait a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani. A közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában – ha az érintettek megállapodni nem tudnak – a közvetítői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni.

Nyíregyházi Törvényszék – Bruszel Dóra