Dr. Bencs Kálmán polgármester közbenjárására a monumentalitás érdekében módosítottak a terveken: „az épület 14 méteres magasságban, díszesebb homlokzatkiképzéssel készül, az oszlopok és ablakkávák nemes kõanyagból fognak készülni, míg a földszinti ablakokra díszesebb vasrácsozat fog kerülni”. A bejáratnál lévõ oszlopok esetében azonban megalkuvásra kényszerültek: téglából emelték azokat és csak a burkolata mûkõ. Továbbra is a helyi iparosokat részesítették elõnyben, így kapott például a szobrászmunkálatokra Osváth Antal megbízást.

1925 õszére a hivatali helyiségek és a lakások legnagyobb részben felépültek. Ez utóbbiakat már be is lakták a tisztviselõk és a pénzügyõri szervezet tagjai, azonban a régi épületbõl a teljes átköltözés csak 1926 nyarán történt meg. 1926 májusában egy leánycserkész-ünnepélyre volt hivatalos József Ferenc fõherceg, aki Tóth Bálint pénzügyigazgató társaságában megtekintette az épületet és arról elismerõen nyilatkozott: „Gratulálok a gyönyörû szép palotájukhoz, pénzügyigazgató úr. Egyike Nyíregyháza legszebb épületeinek. Klasszikus, nemes egyszerûsége teszi olyan kiválóan széppé”. Érdekes, hogy átadási ünnepségrõl nem szólnak a hírek, a pénzügyi palotában csendben indult be a hivatali élet.

A neoklasszicista épület a második világháború végéig állt a Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság szolgálatában. Ezt követõen helyt adott megyei tanácsi szakigazgatási szerveknek, 1955-tõl 1972-ig az MSZMP pártbizottságának a székháza, de egy idõben itt volt a megyei napilapunk szerkesztõsége is. A múzeum anyagát a megyeházáról 1974-re költöztették át ide és a levéltárral társbérletben fogadták a látogatókat és a kutatókat. A múzeum 1999-ben vette teljesen birtokba az épületet.

Ilyés Gábor helytörténész