Idén végeznek az első ilyen típusú évfolyamok hallgatói a hagyományokkal rendelkező intézményben. (Megjelent a Nyíregyházi Napló június 21-ei számában.)

Ha Nyíregyháza és a felsőoktatás kerül szóba, akkor sokaknak rutinszerűen a tanárképzés ugrik be – nem véletlenül.

Ezen a területen a Nyíregyházi Egyetem (és jogelődjei) nagy hagyományokkal rendelkeznek, s e terület sokadvirágzását éli most, válaszolva a tanárhiány égető kérdésére is, megújuló formákban.

1962-ben Nyíregyházán a tanárképző főiskola megalapítása azzal a szándékkal történt, hogy hozzájáruljon Magyarország több szempontból is hátrányos helyzetű térségében a régió oktatási és kulturális felemelkedéséhez. Az 56 évvel ezelőtti névválasztás is ezt a küldetést fejezte ki: Bessenyei György és a felvilágosodás szellemi örökségét kívánták az alapítók feléleszteni.

Teljes pedagógusképzés

A tanárképzés feladata kezdetben a nyolcosztályos általános iskola felső tagozata szaktanárainak képzésére korlátozódott. Az elmúlt több mint fél évszázad során jelentős szerkezeti és képzési átalakításokon ment keresztül az intézmény, de pedagógusképző funkciója folyamatosan élt és túlélt. A tanító- és tanárképzés kiegészült a csecsemő- és kisgyermeknevelő, majd az óvodapedagógus szakokkal, így 2018-ban a pedagógusképzés teljes vertikumát kínálja az intézmény.

– emelte ki kérdésünkre Nagyné dr. Schmelczer Erika, a Nyíregyházi Egyetem tanárképzési főigazgatója.

Új korszak Bologna után

A Bologna-folyamat részeként 2006-ban bevezették a középiskolai kimenettel kiegészült kétciklusú tanárképzést, mely a 2012/13-as, utolsó meghirdetési évében 15 szakképzettséget kínált a mesterképzésre jelentkezőknek. Új korszak 2013-ban, a régi típusúhoz hasonló, kétszakos, új nevén osztatlan tanárképzés bevezetésével kezdődött az egyetemen. A változás nem volt zökkenőmentes. Az egyetem 2013-ban, az osztatlan tanárképzés indításának évében 19 szakpáron csupán kéttucatnyi hallgatót regisztrált az új képzésben. 2016-ban viszont már 103, 2017-ben 123 hallgató nyert felvételt a Nyíregyházi Egyetemre, ahol 10, 7 és 5 féléves képzésben általános iskolai tanárképzés folyik.

Egy év gyakorlattal

A tíz féléves képzésre érettségivel rendelkezők, a hét és öt félévesre pedig azok jelentkezhetnek, akik a választott szakjukból, szakjaikból már alapképzésben oklevelet szereztek. A képzés újdonsága, hogy egy teljes gyakorlati évet tölt a pedagógusjelölt az egyetem valamelyik partneriskolájában, ahol a tanítás mellett alkalma nyílik megismerkedni az iskolai élettel, a tanév során felmerülő számos pedagógusfeladattal. Másik lényeges újdonság, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók az egyéves, összefüggő egyéni szakmai gyakorlat idejére speciális ösztöndíjban részesülnek.

Rövid ciklusú verzió

Az egyre növekvő tanárhiány miatt 2017 őszétől kiegészült a tanárképzés újabb típusú, úgynevezett rövid ciklusú képzésekkel. Ezekre a levelező tagozaton folyó képzésekre a már tanári vagy más mester, illetve egyetemi oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek. Ebben a két vagy négy féléves képzési rendszerben nyílik lehetőség arra, hogy a tanító felső tagozatos tanári, a kétszakos tanár egy újabb szakos, az általános iskolai tanár középiskolai tanári, a mérnök vagy közgazdász szakmai tanári diplomát szerezhessen.

Ösztöndíjjal is segítenek

Bízunk abban, hogy egyre több fiatal fedezi fel a tanári pályában rejlő szépségeket, előnyöket. Ebben segít a három éve működő Klebelsberg Ösztöndíj, mely már tanulmányaik során anyagi támogatást nyújt az arra rászorulóknak. Az idén 31 hallgatónk vehette át ünnepélyes keretek között a támogatási szerződést. A Nyíregyházi Egyetem fél évszázados, elismert múltjának megfelelő oktatói háttérrel, kiváló infrastruktúrával várja továbbra is a tanárképzésben tanulni vágyókat. Regionális küldetésünket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az észak-alföldi régióban szinte nincs olyan település, melynek iskoláiban ne tanítanának a Bessenyei György Tanárképző vagy a jogutód, a Nyíregyházi Főiskola hajdani növendékei.

– nyilatkozta Nagyné dr. Schmelczer Erika, a Nyíregyházi Egyetem tanárképzési főigazgatója.

Egyre többen vehetik át a diplomát

2018. június 13. és 15. között lezajlottak a második félévi záróvizsgák a Nyíregyházi Egyetemen. 522-en tettek sikeres záróvizsgát, közülük 354-en vehetik át 2018. június 30-án az oklevelüket. A nyelvvizsgahiány miatt át nem vett oklevelek száma évről évre csökken az egyetemen. A teljes tanévre vonatkozó adatokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy amíg 2011-ben a sikeres záróvizsgát tett hallgatóknak csak a 40 százaléka vehette át oklevelét a Diplomaosztó Ünnepi Szenátusi ülésen, addig 2018-ban már a végzősök 69 százaléka szerez közvetlenül a végzés után oklevelet, így 8 év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt az arányuk. Ez köszönhető a sikeres nyelvi felkészítő programoknak, melyek térítésmentesen vehetők igénybe az egyetemen úgynevezett szabadon választható tantárgyi keretek között, valamint az intézménybe jelentkező hallgatók egyre erősödő nyelvi felkészültségének.

– tájékoztatott Ferencziné dr. Ács Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese.