Azt panaszolta, hogy amíg számára teljesen nyilvánvaló az, hogy akkor keressük fel a városi ügyeletet, ha a probléma komoly, addig sajnos ezt sokan nem gondolják így – mint ezt tapasztalta is. Levelében kifejtette, az orvosi ügyelet azért van, hogy igazán sürgõs esetben segítséget nyújtson, és nem azért, hogy – ahogy fogalmazott – pitiáner problémával keressük fel, mint például enyhe hõemelkedés vagy bõrkiütés.

NÖVELIK AZ ORVOSOK LETERHELTSÉGÉT

Az olvasó levelét továbbítottuk Csikós Péternek, az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság vezetõjének, aki elmondta, valóban sajnos vannak olyan betegek, sõt egyre növekvõ számban, akik indokolatlanul veszik igénybe a sürgõsségi betegellátásnak ezt a formáját, ezzel is a leterheltségét növelve a a városvezetés döntése alapján néhány éve napi mûködéssel életre hívott központi orvosi ügyeletnek! Hozzátette, 2015-ben a felnõttügyelet 15 643 felnõtt beteget látott el, ebbõl 2872 betegnek a lakáson történt meg az ellátása. A gyermekügyeleten pedig 11 346 gyermek fordult meg, akik közül 986 fõt a lakásán látott el az ügyeletes orvos. A tájékoztatásból kiderült, a központi ügyeleten tavaly naponta átlagosan nyolcvan embert láttak el, amely folyamatos emelkedést mutat az elõzõ évekhez képest, ezért is fontos, hogy csak azok keressék fel az ügyeletet, akiknél ez valóban indokolt.
– Az orvosi ügyelet nem helyettesíti a háziorvosi rendelést, mert alapvetõen sürgõsségi ellátásra van létrehozva, amely legtöbbször a háziorvosi rendelési idõn kívüli betegeket fogadja. Az ügyelet feladata a háziorvosi ellátás kiegészítése, illetve annak segítése. Az ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgõs – a következõ rendelési idõig nem halasztható – orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata. Az ügyelet nem érkezési sorrendben látja el feladatait, hanem a szigorúan meghatározott sürgõsségi ellátási sorrendben. A sürgõsségi sorrend felállítása az ügyeletes orvos feladata. Az ügyeletre több olyan páciens is érkezik, akik nem magyar állampolgárok: román, ukrán, cseh, lengyel, kínai, szlovák. Tovább bõvül minden évben az ellátottak száma az átutazókkal, turistákkal – tette hozzá az igazgató.

(Szerző: Bruszel Dóra)

RÁÉRŐSEN, ÖT ÓRA UTÁN ÉRKEZNEK...

– A Jósa András Oktatókórház Sürgõsségi Ellátó Centrumába naponta 100–120 beteg érkezik. A többség megjelenése indokolt, hiszen életveszélyes állapot elhárításáról, kezelésérõl kell a szakszemélyzetnek gondoskodnia. Azonban megfigyelhetõ egy tendencia is, a megjelenések 20–30 százalékában. Elsõsorban este 5 óra után, akár az éjjeli órákig olyan betegek is ellátást kérnek, akiknek a kezelése a háziorvosi vagy az ügyeleti ellátásban lenne indokolt, hiszen nem életet veszélyeztetõ állapotokról van szó. Ezeknek a betegeknek az ellátása indokolatlanul megterheli a sürgõsségi ellátást, az amúgy az esti órákban már ügyeleti módban dolgozó diagnosztikát és a szükséges szakorvosi konziliáriusi hátteret. A sürgõsségi ellátás sok más osztály kapacitásától függ, így éjszaka a leginkább megterhelõ azoknak a betegeknek a megjelenése, akik „csupán” este érnek rá kivizsgáltatni a háziorvos által is ellátható tüneteiket. Ez mind a kórház, mind a betegek számára megterhelõ, a várakozási idõ növekedése pedig elégedetlenséget szülhet. Az indokolatlan megjelenések megterhelik az orvosi-ápolói kapacitást, amelynek a valódi életveszélyes állapotok elhárítása az elsõdleges feladata – magyarázta dr. Domokos Gabriella, a Sürgõsségi Betegellátó Centrum osztályvezetõ fõorvosa.