(Fotó: Habarics Béla )

Országos koordináció indult a vízhiány elleni védekezésben

Máj 14, 2026

Országos szintre emelte a vízhiány elleni védekezés koordinációját az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A központi szervezet 2026. május 14-től működteti az Országos Vízügyi Koordinációs Központot, amely összehangolja a vízügyi igazgatóságok munkáját az egyre súlyosbodó aszályhelyzet kezelésében.

A közlemény szerint Gajdos László rendelte el a központi védekezést, hangsúlyozva: a vízhiány problémáját már csak térségi és országosan összehangolt megoldásokkal lehet kezelni.

Súlyos csapadékhiány alakult ki az országban

Az elmúlt öt év csapadékhiánya országosan már elérte a 462 millimétert, a Tisza-völgy egyes térségeiben pedig meghaladta a 900 millimétert is. A talajvízszintek az Alföld jelentős részén 1-2 méterrel alacsonyabbak a harmincéves átlagnál.

A vízügy ezért már az őszi és téli időszakban megkezdte a vízvisszatartást: lezárták a műtárgyak egy részét, feltöltötték az öntözőcsatornákat és igyekeztek a lehető legtöbb vizet megtartani.

Az intézkedések eredményeként május elejére összesen 615 millió köbméter vizet sikerült visszatartani a tározókban, csatornákban és duzzasztott vízterekben, ami jelentősen meghaladja a tavalyi mennyiséget.

Kiemelt szerepet kap a vízvisszatartás

A védekezés egyik legfontosabb eleme továbbra is a vízvisszatartás lesz. A közlemény szerint több helyen holtágakat, belvízcsatornákat és kisebb vízrendszereket töltenek fel, emellett ökológiai célú vízpótlásokat is végeznek.

A „Vizet a tájba” program keretében a földtulajdonosok önkéntesen ajánlhatják fel területeiket időszakos elárasztásra, hogy segítsék a vízkészletek megőrzését.

A szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz a vízkormányzó és vízvisszatartó műtárgyak – például zsilipek és fenéklépcsők – fejlesztésének és felújításának is.

A Keleti-főcsatorna is kulcsszerepet kap

A mezőgazdasági vízellátás biztosításában továbbra is fontos szerepet játszik a Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer, amelynek meghatározó elemei a tiszalöki és kiskörei vízlépcsők, valamint a Keleti-főcsatorna, a Nyugati-főcsatorna és a Nagykunsági-főcsatorna.

A rendszer segítségével összehangolt módon szabályozzák a térség folyóinak és csatornáinak vízkészleteit, ami kulcsfontosságú lehet az idei aszályhelyzet kezelésében és az öntözővíz biztosításában.

A vízügyi szakemberek jelenleg is folyamatosan dolgoznak a helyszíneken az aszály káros hatásainak mérséklésén.

A beszámolót az Országos Vízügyi Főigazgatóság juttatta el szerkesztőségünkbe.

Előző hír
Nemes Nagy Ágnes életét és munkásságát idézik meg Nyíregyházán
Következő hír
Öt szerző érkezik Nyíregyházára az országjáró könyves beszélgetéssorozat részeként

Kapcsolódó híreink