E jeles évforduló alkalmából az ország iskolái, egyesületei és törvényhatóságai áldoztak Jókai emlékének. A nyíregyházi emlékezések sorát a zsidó hitközség nyitotta, amikor az izraelita elemi iskola dísztermében dr. Bernstein Béla főrabbi Jókairól készített tanulmányát ismertette. Az Evangélikus Főgimnázium ünnepségén Kállay Miklós főispán, Geduly Henrik evangélikus püspök, dr. Bencs Kálmán polgármester és Szohor Pál főjegyző is megjelent. A Felső-Kereskedelmi Iskola ünnepségét az iskola cserkészzenekara irredenta dalok előadásával nyitotta meg. A tanítóképző megemlékezésén Téger Béla tanár előadásában azt hangsúlyozta, hogy a dualizmus éveiben Benczúr, Munkácsy és Jókai voltak „a magyar nemzet igazi diplomatái, akik rést hasítottak, olvasztottak a külföldi közöny jegében a magyarság javára”. A Polgári Fiúiskola a zsúfolásig megtelt Városi Színházban tartotta ünnepségét, amelynek egyik fénypontja Liszt Ferenc Jókainak A holt költő szerelme című versére komponált melo­drámájának előadása volt. A melodráma után az iskola diákjai Jókai Melyiket a kilenc közül című novelláját is megjelenítették a színpadon. A város március 6-án díszközgyűlést tartott az évforduló alkalmából. A városháza erkélyére a város díszlobogóját helyezték, míg a vendégeket díszruhás, kardos hajdúk fogadták. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Jókai fogadott leánya, Feszty Árpádné Jókai Róza és annak leánya, Feszty Masa is. A gyűlésen elhatározták, hogy beszerzik Jókai műveit és a rávonatkozó értekezéseket, a Polgári Fiúiskolát az íróról nevezik el, valamint 50-50 aranykoronás pályadíjat tűztek ki a város középiskolásai részére az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regények szabolcsi és nyíregyházi vonatkozásainak feldolgozására.

(Képünkön Jókai fából faragott szobra, Béres Rudolf 2006-ban készült alkotása látható. A szobrot a Jókai nevét büszkén viselő református általános iskola udvarán leplezték le.)

Ilyés Gábor helytörténész