733, 15 és 18, illetve 19 és 29 év közötti fiatal segítségével végezték a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának oktatói azt a kutatást, amelynek eredményét egy tanulmánykötetben foglalták össze. Az adatfelvétel során kilenc nagy területet érintettek a szakemberek. Kérdéseik a család és gyermekvállalás, az oktatás, a munkaerő-piaci tapasztalat, a külföldi munka és tanulás, a közéleti kérdések, a média, a sport és szabadidő, a rizikómagatartás, a lakáshelyzet, az életkörülmények, a közösségi élet és a generációs együttműködésekre terjedtek ki.

Kötet a város támogatásával

Dr. Huszti Éva szociológus, főiskolai docens, a kutatás vezetője azt mondta, a kötetnek az volt az elsődleges célja, hogy olyan anyagot biztosítson a város döntéshozói számára, amely szükségletorientált, valós igényekre alapozott. Hozzátette, ennek segítségével ifjúságpolitikai koncepciót tudnak a politikusok megfogalmazni. Dr. Huszti Éva kifejtette, nagyon nagy lépés, hogy egy megyei jogú város segít a kutatás megvalósulásában.

További képekért kattintson a fotóra!

A kutatás elkészítésében a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának oktatóin és hallgatóin kívül a Human-Net Alapítvány munkatársai is részt vettek. A program megvalósítását Nyíregyháza önkormányzata is támogatta. Ez azonban nem jellemző, hogy egy város egy kutatás mögé áll. Az országban Szegeden és Nyíregyházán valósult meg ilyen jellegű segítségnyújtás.

Eredmények, amelyeket felhasználhat a város

Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere a kutatással kapcsolatban azt mondta, a kötet megmutatja azokat a hiányosságokat és erősségeket, amelyek a város fiatalságát jellemzik. Az alpolgármester hozzátette, fontos tény, hogy 2015. év végi állapotok vannak Nyíregyháza kezében. Dr. Ulrich Attila kifejtette, a kötetben közölt eredményeket lehet hasznosítani arra, hogy a különböző problémákat orvosolják. Legyen szó droggal, internethasználattal, szórakozási lehetőségekkel, ifjúsági támogatásokkal kapcsolatos kérdésekről, amelyeket be tudnak építeni Nyíregyháza Megyei Jogú Város ifjúsági koncepciójába.

A kötetben leírt kutatások azt támasztják alá, a helyi fiatalok rendkívül gyermek- és családcentrikusak. A 19 és 29 éves korosztálynak csupán a fele tervezi azt, hogy tanul, a többiek inkább dolgozni szeretnének. Jellemző, hogy inkább a 15–18 évesek nyitottabbak a változásra, ők természetesnek tekintik az idegen nyelv tanulását, valamint a külföldi tanulást és munkavégzést, ellentétben a vizsgált másik korosztállyal. A médiaeszközöket a nyíregyházi fiatalok úgy használják, mint az ország többi részein, viszont lényegesen többet mozognak, sportolnak, mint az országos minta fiataljai. A megkérdezettek nagy része még szüleinél, jellemzően négyfős családokban él. A kötetből az is kiderül, a fiatalabb korosztály érzékenyebb a társadalom problémái iránt, és fontos számukra a városban elérhető szolgáltatások mennyisége és minősége.

M. E.

(Fotó: Szarka Lajos)