Új értékek a Móricz-kutatásban. Az író halálának 80. évfordulóján szervezett emlékezést a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete a társszervekkel, illetve a Móricz nevét viselő intézmények képviselőivel.

A Hét krajcár és a többiek. Nagyon vázlatosan így fogalmazhatunk a Móricz-irodalomról. A szerző születésének 143., halálának 80. évfordulóján rendeztek a Móricz Zsigmond Könyvtárban koszorúzással egybekötött emlékezést, tudományos konferenciát. A köszöntők után Nyíregyháza legújabb nívódíjasa, Tóth Károly, a Móricz Zsigmond Színház művésze mondta el Ady Endre versét. Levél-féle Móricz Zsigmondhoz.

„Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni” – hallottuk a művész és a vers utolsó mondatát, mely ma is megborzolja az ember lelkét.

Szakemberekhez és az olvasókhoz is szólt Nyíregyháza alpolgármestere a tudományos konferencia köszöntőjében.

„Akire most emlékezünk halálának 80 éves évfordulóján, ő megyebeli ember volt, a korabeli irodalom egyik nagy alakja, aki nagyon sokat változtatott a két világháború közötti, és a kicsit korábbi irodalmi állásponton. Számomra az a legfontosabb, hogy az a gyűjtési munka, és az a tény, hogy honnan jött, mennyire predesztinálja az embert, és hogyan befolyásolja, hogy mit tud hagyni az utókornak. Azok a mesegyűjtések, a hagyományokhoz kapcsolódó gyűjtések, melyeket Móricz is csinált, az nem csak őt és a korszakot befolyásolta, de az utókort is” – fogalmazott a konferencia előtt Nyíregyháza alpolgármestere, dr. Ulrich Attila.

Ez a legfontosabb üzenete a Móricz-irodalomnak – vélekedett Ulrich Attila.

Még mindig van mit kutatni és megtalálni Móriczcal kapcsolatban, olyan gazdag ez az életmű – szólt a konferencia egyik vendége. Előadásának alcíme: Móricz portré ellenfényben.

„Móricz életében négy nő játszott szerepet. Az első volt Janka, a feleség, utána a második feleség, Simonyi Mária. Aztán jött Csibe, és van egy hölgy, akiről el szoktak feledkezni. Kardosné Magos Olga, debreceni asszony, akihez Móricz 18 éven keresztül kötődött. Leveleztek, Móricz saját bevallása szerint hétszer kérte meg az asszony kezét, de az mindannyiszor nemet mondott. Többek között erről is fogok ma beszélni, de örülök, hogy megjelenhetett az újabb Móricz-kötetem, melyben 10, korábban írt, itt-ott megjelent Móricz-tanulmány szerepel, és ebben a kötetben arra törekedtem, hogy a Móriczcal kapcsolatos ferdítéseket, tévhiteket, szándékos manipulációkat valahogy tisztába tegyem” – beszélt előadásáról dr. Hamar Péter író, filmesztéta.

Sorra jöttek a köszöntők, köztük Baracsi Endre, a Megyei Közgyűlés alelnöke:

„A magánéletében rengeteg tragédia volt, akár a testvéreinek az elvesztése, akár felesége elvesztése, mind-mind hozzájárultak az ő írói vénájához. Azt is ő mondta, hogy arról lehet írni, ami fájdalmat okoz. Tényleg rengeteg üzenetet hagyott hátra. Miről is szeretnék beszélni? Egy picit szeretnék beszélni a boldogságról, egy picit az örömről, egy picit a tanításról, egy picit az igazságról, és egy keveset a jövőről” – szólt a konferencia köszöntőjében Baracsi Endre, a Megyei Önkormányzat alelnöke.

A konferencia igazi értelme, hogy újabb és újabb szögleteket fedezzen fel Móricz munkásságában. Az előadók között volt a Nyíregyházi Egyetem irodalmárai mellett a Debreceni és a Miskolci Egyetem egy-egy kutatója, Szilágyi Zsófia a Szegedi Egyetemről. Mercs István, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke, Jánosi Zoltán, a Magyar Napló Kiadó szerkesztője, illetve többen is a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a Móricz Kutatócsoport tagjai.