Mini jetlag

Mini jetlag

Aki utazott már a tengerentúlra, biztosan tapasztalta a jetlag-ot, aminek igazából nincs is magyar neve. Ha meg akarjuk magyarázni, „gyors-időzóna átlépésnek” nevezhetjük, az orvosi nevén „desynchronosis” nevű állapotot, amikor fiziológiai tünetegyüttes jelentkezik a bioritmus megváltozása miatt. Valami ilyesmit érezhetünk most hétvégén is, amikor szombatról vasárnapra virradóan hajnali kettőkor háromra tekerjük az óránkon a mutatót. Ezzel megkezdődik az október végéig tartó nyári időszámítás, amiről sokan vélekednek úgy, mintha „elveszítenének” egy órát. Ami persze csak az első reggelen igaz, hiszen továbbra is 24-szer jár körbe a nap során a kismutató. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette a nyári időszámítás szabályait. Ez a váltás talán sokkal jobb hatással van az ember hangulatára, hiszen ahogy haladunk előre az időben, egyre több a napsütéses órák száma, reggel, ébredéskor már világos van, hosszabbak a nappalok, és a korai sötétedés miatt sem kell a lakásba húzódnunk. Végre tovább lehetünk a szabadban és nem kell olyan korán felkapcsolni a villanyokat sem. Valahogy az embernek a hangulata is megváltozik, mert attól kevesebb lehangolóbb van, mint amikor december elején négy órakor olyan fényviszonyok uralkodnak, mint június végén este tízkor. Számtalan tanulmány született, hogy miért is hasznos az óraátállítás.

Statisztikák szerint a kedvezőbb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Ennek mond ellent, hogy ilyenkor viszont többen és merészebben indulnak útnak, nem beszélve a két keréken gurulókról! Világosban kevesebb utcai bűncselekmény történik, mint sötétben, a napsütés hatására pedig boldogsághormonok szabadulnak fel a szervezetben, így kevesebb agresszióra számíthatunk az utakon is. Ha jobban belegondolunk, az óra átállítása a természet rendjéhez igazodik. Ötletét már a 18. század végén felvetette Benjamin Franklin, aki a világításra használt gyertyákkal akart így takarékoskodni. 1895-ben a nyári időszámítás gondolatát George Vernon Hudson, új-zélandi rovarszakértő vetette fel, de ötlete nem aratott sikert. A 20. század elején olyan próbálkozás is akadt, hogy 20 perces lépésekben, április és október vasárnapjain állítják az órákat. A nyári időszámítást Európában először az első világháború idején alkalmazták Németországban, majd csatlakozott hozzá Nagy-Britannia is. A világégés után azonban ők is visszaálltak a hagyományos időszámításra. A második világháborúban aztán takarékossági okokból ismét bevezették azt, hogy átállítják az órákat. Magyarországon 1954 és 1957 között alkalmazták a nyári időszámítást, de 1958 és 1979 között ennek használata szünetelt, majd 1980-tól ismét tekerhetjük az óráinkat minden tavasszal és ősszel.

Mikita Eszter