Migránsok: növekvő ügyiratszám
Miért pont a nyírbátori? Mert ott található a Menekültügyi Õrzött Befogadó Központ (MÖBEK), ami a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz tartozik, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság által mûködtetett Õrzött Szálláshely. Mint dr. Toma Attila, törvényszéki sajtószóvivõ szerkesztõségünk megkeresésére kiemelte: a törvényszék területén a Nyírbátori Járásbíróság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 54-59. §.-ai alapján, és a 114/2007 (V. 24.) Korm. rendelet szerint az idegenrendészeti õrizettel kapcsolatos ügyekben jár el.
A nyírbátori őrzött szállás (Fotó: Facebook)
Õrizetben az elbírálásig
A szóvivõ kiemelte, hogy a bíróság nem a menekülti kérelmek elbírálását végzi, hanem kizárólag arról dönt, hogy a kérelem elbírálásáig az idegenrendészet által elrendelt menekültügyi õrizet meghosszabbítható-e, vagy sem. (Az õrizet legfeljebb 72 órára rendelhetõ el, melyet a bíróság a menekültügyi hatóság indítványára legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, mely idõtartam a hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb 60 nappal hosszabbítható meg.) Ilyen módon a bíróság által végzett fõ feladatok a következõk: az idegenrendészeti õrizet meghosszabbítása, a kiutasítást elõkészítõ õrizet meghosszabbítása, a harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban elõterjesztett kifogásának elbírálása.
2013. évig visszamenõleg az ügyek érkezése és megoszlása:
Év Idegenrendészeti Menekültügyi õrizet
õrizet megh. meghosszabbítása
2013. 1126 nem volt még külön ügycsoport
2014. 2131 nem volt még külön ügycsoport
2015. 3179 378
2016. aug. 20-áig 587 574
Meghallgatják õket
A bíróság a 72 órán túli õrizet hosszabbításoknál minden esetben meghallgatja a külföldit – tolmács és ügygondnok biztosításával –, a 60 napon túli hosszabbításoknál a kérelmezõ vagy jogi képviselõje külön kérésére tart személyes meghallgatást.
Fõként férfiak
Kérdésünkre dr. Toma Attila jelezte: – Kor, nem és állampolgárság szerint a programból nem lehet kigyûjtést végezni, de Nyírbátorban nincsenek kiskorúak és általában nõk sem. 2015. évben, a szír menekültáradatkor rövid ideig a nyírbátori õrzött szállás, illetve befogadó központ is fogadott családokat, akiknek az õrizetét a bíróság minden esetben megszüntette, amennyiben a családhoz kiskorúak is tartoztak.
Koszovói, szír, afgán, és...
Ami pedig a menekültek „eredetét” illeti: – Állampolgárság szerinti kimutatás a programból nem lehetséges, azt tudjuk közölni, hogy az elmúlt idõszakban jellemzõen milyen nemzetiségûek érkeztek, ez azonban csak a nyírbátori befogadó központban elhelyezett külföldiek összetételét jellemzi. E szerint 2013-ban többségében koszovóiak, emellett afgánok és szomáliaiak. 2014-ben koszovóiak és albánok. 2015-ben fõleg szír, afgán, pakisztáni és iraki, 2016-ban pedig szír, afgán, iraki, pakisztáni, bangladesi, szomáliai, algériai nemzetiségûek. Elõfordultak eritreai, szudáni, és más nemzetiségû személyek is – tájékoztatott a szóvivõ.
Erőszak, csempészet
Az ügyiratok átnézése alapján még a következõket lehet leszûrni: – Büntetõ ügyszakban a törvényszéken határzársértési ügy még nem fordult elõ. Évente egy-két esetben emel vádat az ügyészség hivatalos személy elleni erõszak bûntette miatt, ezen ügyekben a szálláson lévõk az õrökre támadnak. A törvényszék illetékességi területén az embercsempészéssel kapcsolatos büntetõ ügyek száma nem változott, egy-két esetben fordult elõ, így a migrációs hullámnak ez a vetülete megyénket nem érintette – összegezte dr. Toma Attila, törvényszéki sajtószóvivõ.
(Szerző: Tarczy Gyula)
Új migráns útvonal?
Már kártalanítják a tulajdonosokat a magyar–román határszakaszon! Még tavasszal röppent fel a hír, hogy a szerb határ lezárása után a migránsok és az embercsempészek új útvonalakat keresnek és esetlegesen a magyar–román határon keresztül próbálnak majd eljutni Németországba.
Az akkori kormányzati nyilatkozatok arról szóltak, hogy egyelõre még nem lehet tudni, hogy szükséges lesz-e ezen a határszakaszon is kerítés építésére, de ha igen, akkor az 10 nap alatt el fog készülni. Utánajártunk, mi történt azóta, milyen elõkészületek történtek az érintett határszakaszon.
Kisajátítják a földeket
A Nyíregyházi Napló kérdésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közölte, hogy az államhatárról szóló törvény értelmében eljárva az Országos Rendõr-Fõkapitányság megkeresése alapján a magyar–román határszakasz 60 méteres sávjában érintett 568 ingatlan esetében megindult a Magyar Államot megilletõ közérdekû jog bejegyzése és ezzel együtt az 1570 tulajdonos kártalanítása.
Kártalanítás
Mint megtudtuk, a Földhivatali Fõosztály határozatai alapján a tulajdonosoknak járó kártalanítás összegét – több mint 60 millió forintot – az ORFK még áprilisban átutalta a Nyíregyházi Törvényszék letéti számlájára és a tulajdonosokat hirdetményeken keresztül, illetve postai úton is tájékoztatták a részletekrõl. A járásbíróságok minden érintett tulajdonos vonatkozásában nem peres eljárás során döntenek a kártalanításról, majd ezt követõen a bíróság gazdasági hivatalának kiutaló végzése alapján fizetik ki a kártalanítási összegeket.