Méhecskehotel – Ezzel az eszközzel is segíthetjük a beporzó rovarok gyarapodását

Február végéig, március elejéig érdemes elkészíteni és kihelyezni keleti-déli tájolással a méhecskehoteleket, amikkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület civilek, gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, különösen látványos méhecskehotel-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon, kiskertekben is hatékonyan és hiánypótló módon segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.

 

A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek, akár több emelet magasságban is. Mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Ezek a rovarok a családban élő rokonsággal szemben nem támadnak, teljesen ártalmatlanok, ha nem fogjuk meg őket. Ezzel ellentétben a méhkaptár egy veszélyes üzem.

A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra.

Az ún. méhecskehotelt vagy darázsgarázst legegyszerűbben pl. 4–10 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba készíthetjük el, de építhetünk szekrényes méhecskehotelt is esőtől védett helyen. 

„Ezeknek a méhecskehoteleknek a kihelyezése kettős szerepet tölt be. Ez a két szerep egymástól nem elkülöníthető. Mivel ezek a rovarok járulnak hozzá alapvetően az élelmiszerbiztonságunkhoz is, és a körülöttünk élő természetes növényvilág szaporodásához, megmaradásához, ugye rovarbeporzású növényekről beszélünk, ezért ezeknek a rovaroknak a jelenléte, megmaradása a természetben létfontosságú kérdés. Ezek a rovarok – különösen a modern településeinken – elvesztették a szaporodóhelyeiket. Sajnos ez alapvetően igaz az agrártájra is. Ez az egyik oka annak, hogy drámai számok látnak napvilágot. Az elmúlt 5–8 évben derült ki a szakemberek számára is, hogy milyen hihetetlen mértékű probléma jelentkezik a beporzó rovarok kapcsán.  2017 őszén jelent meg egy német tanulmány, ami azt mutatta ki, hogy a németországi védett területeken minden száz repülő rovarfajból 75 kihal, tehát nagyon nagy a gond” – tájékoztatott Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője.

Nézőinket a közelmúltban tájékoztattuk már arról, hogy lengyel testvérvárosunkkal, Rzeszówval partnerségben részt veszünk a V4-ek „Bee friendly” Barátságban a méhekkel programjában, hiszen eljött az ideje, hogy konkrét stratégia szülessen a beporzó rovarok védelmében. Nélkülük nincs élelmiszerbiztonság, nincs sikeres mezőgazdaság, de még erdőgazdálkodás sem. A civilizációs ártalmak, illetve a globális felmelegedés viszont jelentősen csökkentette életterüket és biztonságukat. A méhecskehotellel segíthetjük lakott területi szaporodásukat.

„Én magam, ha a jövőben csak egy eszközt használhatnék, beleértve az egész éves madáritatást, téli madáretetést, mesterséges odúkihelyezést, én biztos, hogy gondolkodás nélkül a méhecskehotelt választanám, mert annyira látványos, odajön házhoz az élmény. Az erkélyre, az ablakpárkányra, és órákat lehet eltölteni ezeknek a szelíd rovaroknak a megfigyelésével. Gyakran felmerül a kérdés a laikusok részéről, ha kiteszem a méhecskehotelt, mitől nem fognak a sárga-fekete színű, támadékony darazsak beköltözni. Egyszerűen azért, mert nem férnek be” – mondta Orbán Zoltán.

A modern világban fontos az érzékenyítés, a szemléletformálás, és a természeti élmény nyújtása – fogalmazott a szakember. Nyíregyházán a Barátságban a méhekkel program során tavasszal több ezer általános iskolás vesz részt a nemzetközi programban, tájékozódhat a természet kincseivel.