Nem ér véget június végén a járvány miatt elrendelt hiteltörlesztési moratórium, hanem valamilyen formában meghosszabbítja a kormány – ez derül ki az elmúlt napok nyilatkozataiból, bár hivatalos bejelentés még nincs. A Bankszövetség is támogatja, hogy a rászorulók számára mindenképpen legyen hosszabbítás, nehogy hirtelen sok hitel bedőljön. De a kormány és a bankok is azt szeretnék, hogy csak azok ne törlesszék a hitelüket, akiknek valóban nehézséget okozna – hangzott el az M1 Híradójában.

Volt, aki személyesen, volt aki online jelezte bankjának, hogy igénybe venné a hiteltörlesztési moratóriumot,  amit tavaly tavasszal indítottak el és ami a kormány első gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedése volt a járványhelyzetben.

Az eredetileg 2020 végéig tartó fizetési könnyítést tavaly év végén fél évvel meghosszabbították. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a magyar adósságsegítő program bevált, mert rögtön mentőövet dobott a bajba jutott lakossági és vállalati ügyfeleknek.

„A moratóriumban való részvétel különösen azoknak volt fontos, akik valamilyen ok miatt, - nyilván ez valamilyen koronavírushoz kapcsolódó ok lehet - nehéz helyzetbe kerülnek. Lakosságnál például elvesztették az állásukat, vagy részmunkaidőbe kerültek, de gondolhatunk itt a vállalkozásokra is, akik például szüneteltetni kényszerültek tevékenységüket, vagy valamiért visszaesett a forgalmuk" – Regős Gábor Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.

Az elemző szerint a magyar hiteltörlesztési moratórium egyedülálló Európában, hiszen a tavaly év végi meghosszabbításával 15 hónapon át garantálta, illetve garantálja, hogy az érintetteknek ne kelljen a hitelükkel foglalkozniuk.

Míg például Németországban csupán három hónapra, Franciaországban néhy hónapra függesztették fel a hitelek fizetésének kötelezettségét. Ráadásul máshol ennek a lehetőségnek az igénybevételét feltételekhez kötötték, nálunk viszont nem.

A moratórium elvileg hamarosan lejár, de még az is lehet, hogy egy újabb hosszabbítás lesz. Ezt erősíti, hogy a kormány jelenleg a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Bankszövetséggel egyeztetett a moratórium jövőjéről.

Ezt a Pénzügyminisztérium államtitkára is megerősítette a Világgazdaságnak adott interjújában.

Tállai András azt mondta: most azt kell megvizsgálni, hogyha meghosszabbítják a moratóriumot, ami fékezheti a bankok hitelezését, akkor a pénzintézetek hogyan tudják segíteni a gazdaság újra indulását.

Piaci információk szerint a tárgyalópartnerek között körvonalazódik egy olyan megállapodás, aminek a lényege, hogy augusztus végéig általánosan meghosszabbítják a moratóriumot, de utána sem engedik el a nehéz helyzetben lévő hitelesek kezét, mert ha külön jelzik igényüket, akkor 2022 közepéig továbbra sem kell törleszteniük hitelüket.

A két hónapos általános meghosszabbítás sok ügyfélnek segíthet a törlesztés újrakezdéséhez, és a bankoknak is időt adhat arra, hogy kiszámítsák ügyfeleiknek, hogyan alakul a törlesztésük a moratórium lejárta után.

A Bankmonitornál szinte minden jellemző hitelre kiszámolták, mennyivel kell majd többet fizetni annak, aki most június végén kilép a moratóriumból.

„Alapvetően, ha június 30-val vége van a moratóriumnak, akkor újra indul a törlesztés júliusban ugyanazzal a havi törlesztéssel, ami a moratórium előtt volt. Mindazon által a hitel futamideje kitolódik, hiszen a moratórium alatt a kamatozás nem állt le. A felgyülemlett kamatot meghosszabbított futamidő formájában fizetik meg az adósok” – mondta Sándorfi Balázs a Bankmonitor ügvezető igazgatója.

Ez azt jelenti, ha valaki tavaly áprilisban egy 12 millió forintos lakáshitellel - amit eredetileg 15 év alatt törlesztett volna - lépett be a moratóriumba, ami most június végével megszűnik, akkor számára a törlesztés futam ideje 26 hónappal nő meg, az adósága pedig - a felhalmozott kamatok miatt - 1 millió forinttal emelkedik meg.

A hitelmoratórium eredményességét mutatja, hogy a januári számok szerint a moratórium 1,6 millió lakossági ügyfelet és félmillió vállalkozást védett meg a csődtől. Az adatok szerint a fizetési könnyítés révén 1700-1800 milliárd forint, vagyis tavalyi GDP 3,6-3,8 százaléka maradt a családoknál és a cégeknél.