Megérte a diplomáért a fáradozás

 Reggel 8 óra. Mint oly sokan, Hajnalka is leül az íróasztal mögé, bekapcsolja a számítógépét, és kezdi a napi munkát. Igaz, ehhez ki sem kell mozdulnia otthonról, távmunkában napi négy órában, kötetlen idõbeosztásban dolgozik. Mégis fontosnak tartja, hogy legyen „munkaideje”, akkor végezze a munkáját, amikor a kollégái, így online tudják tartani a kapcsolatot. Hajninak óriási álma teljesült: az egyetemen megszerzett tudását kamatoztathatja, a diploma átvétele után azonnal el tudott helyezkedni.

KÜZDELMES ÚT A DIPLOMÁIG

Hegedüs Hajnalka 25 éven át küzdött azért, hogy diplomát szerezzen. Születésekor oxigénhiány lépett fel, ami mozgására kihatott, nem tud járni és ujjai is merevek, azokkal sem fogni, sem írni nem képes. Általános iskolai tanulmányait Budapesten, a Petõ Intézetben végezte, de az volt a vágya, hogy olyan középiskolába járhasson, mint a többi gyerek. Édesapja a Nyíregyházi Televízió „Ajándék ez a nap” címû mûsora segítségével maga épített a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium bejáratához rámpát, amelyen Hajni, a sikeres középiskolai felvételi után nap mint nap közlekedhetett. Az érettségi vizsgát követõen aztán egyenes út vezette a Debreceni Egyetem programtervezõ informatikus szakára, ahol 2016 februárjában programtervezõ informatikus diplomát szerzett. Az „egyenes” út persze nem volt „sima”, de Hajnalka és édesanyja sikerrel vette az akadályokat. Mivel Hajni a gimnáziumi órákon nem tudott jegyzetelni, anyukája a tanórák ideje alatt lemásolta az osztálytársak füzeteit, s Ildikó az egyetemi évek alatt is segítette lányát, mintha maga is egy diáktárs lenne. Végigülte az elõadásokat, és Hajnalka helyett szorgalmasan jegyzetelt. A sikeres államvizsga után Hajni megkapta a diplomát, Ildikót pedig a Debreceni Egyetem Informatikai Kara tiszteletbeli hallgatójává avatta.

Hajnalka a diploma megszerzése után azonnal elhelyezkedett a Start Nonprofit Kft.-nél. Közben az IT Services Hungary egyik munkatársa a média híradásain keresztül felfigyelt a friss diplomás lányra, és a cég megkereste õt. Több állásinterjú után Hajnalka lehetõséget kapott a cégnél, távmunkában Business Operation Associate munkakörben dolgozik.

SZERENCSÉSNEK ÉRZEM MAGAM

– Resource Managementet támogató szoftvert tervezek és fejlesztek – meséli Hegedüs Hajnalka. – Szerencsésnek érzem magam. Teljesült az álmom, hiszen fejlesztõként dolgozhatok, és boldogan mondhatom, hogy olyan munkát végzek, amit nagyon szeretek. Az eddigi életem során, úgy gondolom, megtanultam küzdeni és semmit nem feladni. Az egyetemi évek során pedig megszerezhettem azt a képességet, hogy fel tudjam venni a fordulatot, és hozzáedzõdtem egy tempósabb élethez. Bár ez a felsõfokú tanulmányok alatt egy cseppet sem volt könnyû, most a munka világában nagy hasznát veszem. Nem jelentett nehézséget számomra az, hogy felvegyem a ritmust a munkahelyemen. Szerencsére olyan korban élünk, ahol a technika segítségével már minden megoldható. Az interneten keresztül kommunikálunk a kollégákkal, akik mindenben támogatnak. Mivel a csapatunk három telephelyen, Budapesten, Debrecenben és Pécsett dolgozik, minden héten vannak online megbeszéléseink, amelyen ott kell lennem, de ettõl eltekintve, a munkaidõmet magam határozhatom meg. És, természetesen, vannak olyan helyzetek, amikor személyesen meg kell jelennem, ekkor édesanyámmal átutazunk Debrecenbe. Mindig örömmel nézek be az irodába, szívesen váltok a kollégákkal néhány mondatot. Nagyon szeretem a csapatot, ahova kerültem. Rendkívül kedvesek és segítõkészek a munkatársaim, fiatalos a légkör. Élvezem a munkám, örülök, hogy a szakmámat gyakorolhatom, és fejleszthetem a tudásom.

Hegedüsné Éberhardt Ildikó ma is mindenben segíti a lányát. Õ maga azt tanulta meg, hogy soha semmit nem szabad feladni.
– Valamikor azt mondták, hogy tehetünk bármit, Hajnalka akkor is mozgás- és értelmileg sérült lesz élete végéig. Mi ezt nem akartuk elfogadni, s mindig kerestük a lehetõségeket, ami a fejlõdését, az elõbbre jutását segítette – meséli az édesanya. – Igaz, nem lett „egészséges”, és van, amiben segítségre szorul, de rengeteg olyan dolgot sikerült megtanulnia, amivel értéket teremthet. Sok-sok jó emberrel találkoztunk, akik – talán látva elszántságunkat – segítettek nekünk a nehéz helyzeteket megoldani. Erre is szükség volt ahhoz, hogy most dolgozó nõként tekinthessünk a lányunkra. Nagyon büszkék vagyunk rá! Örülünk, hogy sok-sok munkával, kitartással elérte a célját, olyan tudásra tett szert, amit megbecsülnek a munkaerõpiacon, s õ azt érezheti, hogy rá is szükség van.

EGY ÉV ELTELTE UTÁN IS GRATULÁLNAK

A Hajnalka és édesanyja küzdelmérõl szóló történet bejárta az országos sajtót, Nyíregyháza polgármestere pedig Bencs László emlékéremmel ismerte el erõfeszítéseiket. A diplomaosztó óta egy év telt el, de a mai napig elõfordul, hogy Hajnit és Ildikót számukra ismeretlen emberek állítják meg a városban, örömmel mesélik, hogy látták õket a tévében vagy az újságban, és gratulálnak.
– Szerencsésnek érzem magam – mondja Hajnalka. – Szeretõ családban élhetek, a szüleim mindenben támogatnak. Van egy drága húgom, akivel nagyon jó a kapcsolatom, és van néhány jó barátom, akikkel nagyon szeretek együtt lenni. A munkahelyen is jó csapatba kerültem. Nyilván sok olyan dolog van az életben, amit nincs lehetõségem kipróbálni, ezáltal számos dologból „kimaradok”. Azonban azt gondolom, ha optimistán állok az élethez, mindenben megpróbálom meglátni a jót, és örülök azoknak a dolgoknak, amik körülvesznek, akkor „gazdagnak” érezhetem magam és teljes értékû életet élhetek. Szerintem nincsen legyõzhetetlen akadály, csak türelemre és kitartásra van szükség. Most is Petõ András szavai jutnak eszembe: „Nincs lehetetlen!”

– A társadalom sokat változott az elmúlt negyedszázadban, nyitottabb, elfogadóbb lett a fogyatékossággal élõ emberekkel szemben – mondja Hegedüsné Éberhardt Ildikó. – Persze, sok mindenben kell még változnia a világnak, de ezekhez idõ kell. Azt gondolom, hogy ezek a fiatalok is vágynak a sikerre, elfogadásra, szeretetre, s ha megfelelõ körülményeket teremtünk számukra, és támogatjuk õket, sok mindenre válnak alkalmassá. A megváltozott munkaképességû fiataloknak nem könnyû a képességeiknek megfelelõ munkát találniuk, de nem is lehetetlen. A hozzánk hasonló helyzetben lévõ családoknak azt tanácsolom, hogy elõször is fogadják el, szeressék gyermeküket, és bízzanak benne. Ne csüggedjenek, pozitív gondolkodással megtalálják a számukra legmegfelelõbb utat. Tapasztalatból tudom, hogy ez sokszor nagyon nehéz, de nincs nagyobb boldogság, mint látni gyermekünk örömét, amikor elérte a célját.

ÚJRA BEÜLNÉNEK AZ ISKOLAPADBA

Hajnalka, amellett, hogy mindennap dolgozik, naponta foglalkozik az angol vagy a német nyelvvel, és szakmai tudását is fejleszti. A cégen belül számos lehetõsége nyílik arra, hogy képezze magát, ezeket igyekszik kihasználni. De ha egyszer úgy érezné, hogy hasznára válhat, akár újra beülne az egyetemi padsorokba is, hogy megszerezze a mesterfokozatú diplomát. S hogy az édesanyja lenne-e újra „tiszteletbeli hallgató”?
– Természetesen igen! – vágja rá gondolkodás nélkül Ildikó. – Ha úgy dönt, hogy folytatja az MSC-n, akkor újra beülök vele az egyetemi elõadásokra, és segítjük, támogatjuk mindenben, amennyire csak az erõnkbõl telik.

A film készítői: Tudja Zsolt operatőr, Ferenczik Adrienne szerkesztő és Bélteczki Szilárd vágó

KÜZDELMES ÚT A TÉVÉBEN

Hajnalkát természetesen elõször és leginkább a Nyíregyházi Televízió nézõi ismerhették meg. A történetérõl készült, Küzdelmes út a diplomáig címû film az ország helyi televízióinak versenyén kategóriájában elnyerte a fõdíjat 2016-ban. A Helyi Érték Díjas dokumentumfilm szerkesztõje Ferenczik Adrienne, operatõre Tudja Zsolt, a vágó Bélteczki Szilárd. Az alkotást vasárnap 21 órától láthatják ismét az NYTV mûsorán.

(Szerző: Ferenczik Adrienne)

(Felső kép: Hajni a családjával a diplomaosztón

Kapcsolódó anyagaink:

Díjnyertes dokumentumfilm a Nyíregyházi Televíziótól
A Küzdelmes út a diplomáig című dokumentumfilm egy nyíregyházi lány történetét mutatja be. Hegedüs Hajnalka születésekor oxigénhiány lépett fel, amely a kislány egész életére kihatott: Hajnalka beszédében és mozgásában is korlátozott, ujjai merevek, nem tud fogni és írni.

Helyi Érték Díjat nyert a Nyíregyházi Televízió dokumentumfilmje
Helyi Érték Díjat nyert legújabb dokumentumfilmjével a Nyíregyházi Televízió. A Küzdelmes út a diplomáig című film az ország helyi televízióinak versenyén kategóriájában elnyerte a fődíjat. A dokumentumfilm szerkesztője Ferenczik Adrienne, operatőre Tudja Zsolt, a vágó Bélteczki Szilárd.

Küzdelmes út a diplomáig
Kislányként versben írta meg, milyen boldog lenne, ha járni tudna. Olyan iskolában szeretett volna tanulni, mint a többi gyerek, úgy akart élni, mint az egészségesek.

Tiszteletbeli egyetemi hallgató lett egy nyíregyházi édesanya
Tiszteletbeli hallgatóvá fogadott a Debreceni Egyetem egy nyíregyházi édesanyát. Hegedüsné Éberhardt Ildikó azért kapta az elismerő címet, mert mozgásában korlátozott gyermekét egyetemista évei alatt végig segítette abban, hogy megszerezhesse a diplomát.