A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét, de ronthatja a vese- máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények hörghurut, tüdőgyulladás az immungyengeségben szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál.

Dr. Adamecz Imre háziorvos szerint még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást.

Novembertől megkaptuk az oltóanyagokat, folyamatos a felhasználás! Hamarosan várható az influenza szezon, így ha valaki szeretne még védettséget szerezni, akkor a közeljövőben keresse fel a háziorvosát és javaslom, hogy minél hamarabb: január elején, legkésőbb lehetőség szerint január közepéig legyenek az oltások felvéve.

Az ÁNTSZ influenza figyelőszolgálatának adatai szerint egyelőre alacsony az influenza-aktivitás. Ám az előrejelzések szerint hamarosan egyre többen fordulhatnak influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz. A szakemberek azt mondják, a védettség kialakulásához 2-3 hét szükséges, az oltóanyagot érdemes még beadatni!

Azt tudni kell, hogy nem 100%-os a védelme; körülbelül 75-80%-os lehet a védelem. De ha valaki mégis meg-, elkapja az influenzát, akkor sokkal enyhébb lefolyású lesz, illetve a szövődményeket szinte teljesen ki tudja zárni az oltóanyag, az oltás ténye, tehát mindenképpen javaslom az oltást. Sok influenzaszerű vírus van, ami okozhat hasonló panaszokat. A betegek sokszor azt gondolják, hogy 'Felvettem az oltóanyagot és mégis átestem a betegségen'. Azért ez a legtöbbször nem influenza. A nagyon súlyos, nagyon magas lázzal, esetleg szövődményekkel járó influenza megbetegedés ellen – én azt gondolom, hogy nagy biztonsággal véd az oltóanyag.

A rizikócsoportokba tartozók idén is térítésmentesen igényelhetik és kaphatják meg az influenza elleni védőoltást. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2018/19-es influenza szezonban is 1,3 millió térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésükre.

 

I. Térítésmentes védőoltásra jogosultak (3 éven felüliek esetén):

A) Fokozottan veszélyeztetettek kockázati csoportjai:

• 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül;
• krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
• súlyos elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
• szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas­vérnyomás-betegséget);
• veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
• krónikus máj- és vesebetegek;
• anyagcsere-betegségben szenvedők, pl. diabetes;
• várandós nők;
• azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervezik;
• ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek;
• tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt).

B) A fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek:

• egészségügyi dolgozók, különös tekintettel a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, szülészeti-nőgyógyászati, a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyekre, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozók (beleértve a védőnőket is);
• ápolást, gondozást nyújtó egészségügyi/szociális intézmények dolgozói.

C) Állattenyésztés területén dolgozók:

• sertés és baromfi tartásával, valamint ezen állatok szállításával foglalkozók;
• baromfifeldolgozókban, a vágóhidakon dolgozók;
• állati eredetű influenzavírussal fertőzött vagy arra gyanús állatok megsemmisítésével foglalkozók.

II. Térítésmentes védőoltásra jogosultak (6 hónaposnál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb csecsemők és gyermekek esetén):

• krónikus szív-érrendszeri, és/vagy légzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekek (beleértve a bronchopulmonáris dysplasiát, cysticus fibrosist és asztmát), akiknek az állapota rendszeres orvosi ellenőrzést vagy kórházi kezelést igényel;
• veleszületett vagy szerzett immundeficienciában szenvedők;
• vesebeteg gyermekek;
• anaemiában, hemoglobinopathiában szenvedők;
• hosszantartó acetilszalicilsav terápiában részesülők;
• egyéb krónikus betegségben szenvedők (diabetesek, anyagcsere betegek);
• egészségügyi intézményben tartósan ápolt gyermekek, csecsemő- és gyermekotthonok lakói.

 

Dér Vivien