Mars ki, ruszki! – Az 1956-os forradalom nyíregyházi eseményei 1.

A város immár évek óta a Hősök terén tartja ünnepi megemlékezését az 1956-os forradalom alkalmából. A helyi forradalmi események ezen a téren kezdődtek, és itt leplezték le az 50. évforduló alkalmából a város ’56-os emlékművét is.

Az akkor még Beloiannisz nevét viselő térre október 26-án, a délelőtti órákban futottak be azok a gépkocsik, amelyekről Miskolcról érkező diákok és bányászruhás munkások szálltak le. A kezükben nemzetiszínű zászlókat tartó forradalmárok intéztek először beszédet a megyeháza előtt egyre nagyobb számban gyülekező emberekhez. Már mindenki tudott a fővárosi eseményekről és izgatottan hallgatták a borsodi munkástanács követeléseit. Végül a miskolciak biztatására elhatározták, hogy leverik a közelben lévő Irodaház tetején lévő vörös csillagot.

A szocialista realizmus alkotómódszerével készült és 1954-ben átadott épület tetejére néhányan felmentek, hogy leszereljék a megszálló hatalom jelképét. Budai András segítségével végül sikerült a terv végrehajtása és nagy üdvrivalgás közepette ledobták a vörös csillagot. A helyére Tomasovszky András egy nemzetiszínű lobogót tűzött ki. Közben befordult a térre a Sóstó felől érkező villamos, amelyet a tömeg megállított. A villamos tetejére felkapaszkodott egy nő és a Nemzeti dal elszavalásával hevítette tovább a forradalmi hangulatot, a kalauz pedig leszerelte a villamoson lévő deszkatáblát, amelyen a „Világ proletárjai egyesüljetek” felirat volt olvasható. A szavalat után a jelenlévők elénekelték a Himnuszt.

A tömeg a térről Budai, Tomasovszky és Szilágyi László vezetésével a Kossuth Gimnázium felé vette az irányt. A gimnázium felé igyekvő tüntetők először Kossuth-nótákat énekeltek, majd a Luther-ház elé érve elkezdték skandálni a „Mars ki, ruszki!” és az „Aki magyar velünk tart!” jelszavakat. A középiskolás diákok egy csoportja Dandos Gyula diákvezér kezdeményezésére csatlakozott a tüntetőkhöz. A néhány száz fős tömeg innen a közelben lévő Kozák lovas szoborhoz vonult.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)