Azt írták: a jövőben a legmagasabb nemzetközi szinten jegyzett akkreditációs szervezet is elismeri a magyarországi orvosképző egyetemeken megszerzett diplomákat.

A közleményben idézték Palkovics László innovációért és technológiáért felelős minisztert, aki a döntést mérföldkőnek nevezte a hazai orvosképzés történelmében. A négy magyar orvos-egészségtudományi egyetem eddig is előkelő helyen szerepelt a nemzetközi ranglistákon, de ezzel az akkreditációval tovább javíthatják pozícióikat – hangsúlyozta.

A World Federation for Medical Education döntése értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elismert státuszt szerzett az orvosképzések nemzetközi minőségértékelésében.

A MAB kezdeményezésére lefolytatott eljárás eredményeként a jövőben nemzetközi szinten is elismerik a magyar orvos- és egészségtudományi egyetemeken megszerzett végzettségeket. Az orvosi alapképzéseket szabályozó világszövetség elismerése 2032-ig érvényes, de hosszabbítható a későbbiekben – emelte ki a közlemény szerint Csépe Valéria, a MAB elnöke.

Palkovics László emlékeztetett, hogy idén már a GDP csaknem két százalékát fordítják a felsőoktatásra, és ezzel „egész Európában kevesen büszkélkedhetnek”. Ezen felül tervezik az egyetemek 2700 milliárd forintos összértékű fejlesztését, az intézmények saját igényei alapján újítják meg az oktatási infrastruktúrát, ezzel nemzetközi szinten is vonzóbbá téve a magyar felsőoktatást.

A 2014-es Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia egyik fontos vállalása volt, hogy 2023-ra 40 ezer külföldi hallgató tanuljon a magyar egyetemeken. Számuk az összes munkarendet figyelembe véve már 2021-ben elérte a 40 ezret, ez több mint 65 százalékos növekedést jelent 2013 óta.

A koronavírus-járvány átmeneti stagnálást okozott ugyan, de a vírusválságot követő újraindulás további bővülést hozhat – közölte a szaktárca.