Madárgyűrűzés a Szelkó-tónál

Kedves Ökörszem Úr, hová is beszéltük meg pontosan a randevút? Hát persze, hogy a Szelkó-tónál, szombaton!

A hűvös reggel ellenére is sokan gyűltünk össze a nyíregyházi Szelkó-tó partján lévő gyűrűzőállomáson. Kicsik és nagyok egyaránt figyelmesen hallgatták Petrilláné Bartha Enikő ornitológus előadását a hálók kihelyezéséről, madarak befogásáról, a gyűrűzés eszközeiről és módjáról.

„RENDSZÁMOS MADARAK”

Ahhoz, hogy lehetőség nyíljon arra, hogy egy madárra gyűrű kerüljön, be is kell fogni őket. Erre használatosak azok a hálók, melyek időszakosan kifeszítve helyezkednek el a Szelkó-tó mellett – fontos megjegyezni, hogy teljes mértékben biztonságosak a madarak szempontjából. Miután a szakemberek kiveszik a hálókba ragadt egyedeket, megvizsgálják, került-e már rájuk korábban gyűrű, felmérik az állapotukat (szárny-, farok-, harmadik szárnyevező hossz, súly, kondíció, izomzat), az adatokat pedig a gyűrűzőfüzetben rögzítik. Ha nem visszafogásról van szó, új, a méretnek megfelelő gyűrű kerül a lábukra. Ezek a gyűrűk – minden Magyarországon gyűrűzött madár esetében – a Budapest feliratot tartalmazzák, illetve egy sorszámot, ami alapján beazonosíthatóak az adott madarak. Az elmondottakból megtudtuk, hogy a tábor ideje alatt közel 200 madarat fogtak be és helyeztek rájuk új gyűrűket. Volt közöttük kék cinege, mely a nádasos részen telel, így gyakori vendég a gyűrűzőállomáson, széncinege, fekete rigó, vörösbegy, ökörszem, zöldike, erdei pinty, meggyvágó, szajkó, zöld küllő, szőlőrigó, süvöltő, királyka, barátposzáta és több őszapócsapat is. Az információk és érdekességek után a látogatók felfedező útra indulhattak a 4, illetve a 16 hálót ellenőrző ösvényen. Én a hosszabb utat választottam és végigasszisztálhattam egy csilpcsalpfüzike befogását és gyűrűzését – igazán izgalmas élmény volt! A legkisebbektől a felnőttekig mindenki érdeklődéssel figyelte a nap eseményeit, és nemcsak Nyíregyházáig jutott el a hír, Miskolcról is érkeztek érdeklődők!

TUDOMÁNYOS CÉL

A projekt vezetőjétől, Szigetvári Csabától azt is megtudhattuk, milyen konkrét tudományos céljai vannak a gyűrűzésnek. Megismerhetőek ezáltal az egyes madarak vonulási útvonalai, a legrégebbi visszafogási adatokból kikövetkeztethető az élettartamuk, küllemük változása is figyelemmel kísérhető, illetve a gyakoriság kérdésére is gyakran az itt szerzett adatok szolgálnak válasszal. A projekt tagjai fontosnak tartják a nevelést és ismeretterjesztést is – egy Házi természetvédelem című prospektussal búcsúztak a programon részt vevőktől, így hazatérve is elmélyülhettünk a természet- és környezetvédelem fontosságában!

Kép és szöveg: Farkas Fanni