Ma iktatták be hivatalába Novák Katalint, hazánk első női köztársasági elnökét
Novák Katalin mai beiktató ünnepsége reggel fél kilenckor a Kálvin téri református templomban ökumenikus Istentisztelettel kezdődött, majd a Kossuth téren katonai tiszteletadással és Balázs János, valamint Kádár Viktória zongoraművészek, illetve Rúzsa Magdi énekesnő koncertjével folytatódott. Utóbbi szimbolikus gesztusnak is tekinthető, hiszen a család ügyéért elkötelezett Novák Katalin beiktatásán a hármas ikreknek minap életet adó Rúzsa Magdi énekelt. Fellépett továbbá a Honvéd Táncegyüttes és az Angelica leánykar. A Parlament előtti beiktatási ceremóniával egy időben a Sándor-palotában nyílt napot tartanak.
Novák Katalin 1977-ben Szegeden, orvos-családban született. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2004-ben diplomázott, de ugyanebben az évben vett részt a Párizs-Nanterre-i Egyetem közösségi és francia jogi képzésén is. Kiváló francia nyelvtudásának köszönhetően Párizsban több képzésen is részt vett: előbb a Pont Neuf Alapítvány ösztöndíjasaként, később az IEP, Paris szervezésében, illetve az Institut d’Etudes Politiques de Paris ösztöndíjasaként, a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete Nemzetközi kapcsolatok szakán tanult. Továbbá részt vett a francia Államigazgatási Egyetem és a Külügyminisztérium szervezésében megtartott Európai uniós képzésen is.
2014 és 2020 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként dolgozott, 2020 és 2021 között pedig a családokért felelős tárca nélküli miniszter volt. Közben: 2017 és 2021 között a Fidesz egyik alelnöke volt, országgyűlési képviselőként pedig 2018és 2022 között tevékenykedett.
Három gyermeke van: Ádám, Tamás és Kata. Önéletrajza szerint felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, spanyolul pedig középszintű nyelvtudással rendelkezik. Más egyéb mellett megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja díjat, valamint a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjét.
Hívő ember: református keresztyén.
Lelkes futó. Jól síel, szívesen süt, szereti a színházat, a mozit és szenvedélyes társasjátékos. Néhány éve családja tagja lett az örökbefogadott kutyájuk, Pogó.
A köztársasági elnöki-hivatal honlapján olvasható szövegben azt mondta:
„a család számomra az alaperőforrás.”
Március 10-én a parlamentben elmondott államfő-jelölti beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy tettekre készül. Mint fogalmazott: „Kész vagyok minden terhet magamra vállalni, amit ez a tisztség rám ró. Anyaként és feleségként erre a békességre, megértésre, biztonságra törekszem. Elnökként is a békesség embere akarok lenni”.
Kijelentette: „Mi, nemzeti érzelmű negyvenesek, magyar földről, magyar szemmel nézzük a világot. A mi világnézetünk magyar, akkor is, ha az egészre tekintünk. A miénk büszke generáció. Mer felemelt fejjel járni”. Fontos feladatának nevezte, hogy „abba a magasságba emeljem nemzettársaimat, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Ott, abban a magasságban megértés van, békesség és biztonság. Tudom, nekem kell elsősorban megjelenítenem ezt az összetartozást. Elsősorban, de nem egyedül. Nekem majd minden magyart képviselnem kell”.
„Nem akkor tudom azokat is képviselni, akiknek más a hite, ha leveszem a nyakamból keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom, és hitemből merítek erőt mások megértéséhez. Így fogok elmenni a családokhoz, az egyszülősökhöz és a beteg gyereket nevelőkhöz is. Támogatni fogom azokat, akik a fogantatás pillanatától vigyáznak az életre. Hitvalló keresztyénként jelen vagyok és jelen leszek a hívő közösségben. Elmegyek a tehetséges fiatalokhoz, a határon túl és a diaszpórában élő magyarokhoz, de ott leszek New Yorkban, Brüsszelben is, ahogy bármelyik fővárosban, ha ki kell állni érdekeinkért. Részt veszek a magyarországi nemzetiségek életében. Felkeresem a faluvégi cigánytelepen a roma magyarokat, ott leszek a városokban és a falvakban. Nem országjárásokra készülök.
Egyszerűen ott leszek, ahova tartozom. Azokkal leszek, akikhez tartozom: a magyarokkal”
– mondta.
Novák Katalin a legelső női köztársasági elnökünk, de nem ő a legelső női államfőnk
A megkoronázott királyt is államfőnek lehet tekinteni. A magyar történelemben két alkalommal ült királynő a trónon. Az első Anjou Mária volt, Nagy Lajos királyunk és Kotromanić Erzsébet királyné harmadik lánya volt. Nagy Lajosnak két lánya élte meg a felnőttkort. Mindkettőből királynő lett. Az idősebbik, Mária királynő örökölte a magyar trónt, a fiatalabbik, Hedvig pedig a lengyelt. A második királynőnk Mária Terézia volt.
Ebben a sorban tehát Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnöke, de a harmadik női államfője.
A köztársasági elnök a Sándor-palotában székel
1945 telének végén, nem egészen négy évvel azután, hogy Teleki Pál a közelgő háború és a nemzeti jövendő feletti végső elkeseredésében ugyanezen a helyen véget vetett életének, repülőgépek raja érkezett a budai Vár felé bombazáport zúdítva az itt található történelmi épületekre. A Sándor-palotából siralmas kőhalom marad csupán. Ami érték a romok közt megmaradt, azt hadizsákmányként külföldre hurcolták. Az épületet ugyan nem dózerolták le, de a rendszerváltozásig nem méltatták figyelemre. Néhány elhivatott szakembernek köszönhető csupán, hogy legalább tetőt húztak fölé, s az omladozó falakat megtámasztották. A Köztársasági Elnöki Hivatalnak ma otthont adó patinás épület csak 2002-ben épült újjá. Azóta visszafogott nyugalmával magasodik a város fölé.
