A Nyíregyházától alig 40 kilométerre fekvő település ideális kirándulóhely egy napsütéses délután a természetet és történelmet kedvelők számára.

HONFOGLALÁSUNK EMLÉKEZETE

Régészeti kutatások alapján a földvár keletkezése 950 körülre datálható. A kutatásokból az is kiderül, hogy a vár a 11. században az úz és kun törzsek támadásai miatt megerősítésre került, a falak magasabbak, a belső oldalak pedig vastagabbak lettek. Az első korabeli forrás a várral kapcsolatban az 1092-es szabolcsi zsinatra tekint vissza, ahol Szent László király elnökletével II. Orbán pápa határozatai felől döntöttek.

EGYEDÜLÁLLÓ ÉPÍTMÉNY

A földvár igazi kuriózumnak számít építészeti szempontból. Építésekor két oldala a Tisza akkori magaspartján állhatott, a harmadiknál pedig mesterséges folyóág készült, így szigetként emelkedett ki a vár. A régészek szerint a sáncok szerkezete eredetileg fagerendás volt, ami később földdel került kitöltésre. A 337x225x387 méteres háromszög alaprajzú földvár több mint 3 hektáron terül el. Falait egykor kikövezett várkapuk törték meg, egyes kutatások szerint pedig a belül látható mélyedés ciszterna vagy kút lehetett. A honfoglaló magyarok jelentős mérnöki tudásának tanúbizonysága ez az erődítmény, mely az egyik legépebben megmaradt európai földvár, így méltán szerepel Magyarország jelentős történelmi emlékei között.

Ha Szabolcsban járunk, a földvár mellett érdemes megtekintenünk a XI. századi templom utódját is, a Tokaji Borvidék pedig mindössze 12 kilométer távolságra van.

Farkas Fanni

(Légi felvételek: Kohut Árpád)