Az elmúlt évhez képest nagyobb betegség nem tizedelte a méhcsaládokat a megyében. A telet viszonylag jól bírták a rovarok, a fiasítás időben megtörtént és a kedvező tavaszi időjárásban elegendő virágport gyűjthettek a méhek. A dolgozók már túl vannak az akác, és a repceszezonon, pár nap múlva pedig a napraforgóföldekről is elviszik a méhészek a családokat. Az eddig begyűjtött nektár alapján már következtetni lehet az idei méztermésre.

Közepes akác, több napraforgóméz

Hok József, méhész, a Nyíregyházi Méhész Egyesület elnöke azt mondta a Nyíregyházi Televízió Híradójának, közepes évet tudhatnak magunk mögött. A repceméz kevés volt, a megyében az akác nem fagyott meg, így közepes akác és erős-közepes napraforgóméz mennyiség lett.

A szárazság nem tett jót a növényeknek

Ahogy a napraforgóföldeken befejezik a munkát a méhcsaládok, átszállítják őket az árterületekre, ahol most nem túl biztató a helyzet. Az elmúlt időszak száraz melege miatt kiszáradtak a gyomnövények és az ártéri virágok, így onnan várhatóan kevesebb nektárt gyűjtenek a méhek. A szorgalmas állatokat legkésőbb szeptember végén visszaviszik a kaptárakba, ahol tavaszig tartózkodnak, bár ha a kinti hőmérséklet eléri a 12 fokot, kirepülnek és virágport gyűjtenek. Az ideális mézterméshez a szakember szerint napközben napsütésre, éjszaka pedig esőre lenne szükség. A magyar méz azonban az időjárási tényezők ellenére is kiváló minőségű, az áttetsző, szennyeződésektől mentes hazai portékával a külföldi termékek nem versenyezhetnek.

„Méz, méz, méz…”

A méz olyan természetes édesítőszer, amelynek előállításában a méhek játszanak óriási szerepet. A rovarok virágport és nektárt gyűjtenek, saját anyagaikkal átalakítják, raktározzák és lépekben érlelnek. Ízét nem a gyümölcscukor, hanem a benne lévő virágok nektárjai határozzák meg.

Már a kőkorszakiak is szerették

Emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását már a kőkorban is ismerték, Magyarországon területén élő népek pedig már a Honfoglalás előtti időszakban is készítették. Az ide érkező magyarok megtanulták a mézkészítést és folytatták a mesterséget. 1370-ből már Királyi méhészetet emlegetnek az írásos források. A mézet gyakran azonosítják az egészséggel, köztudottan az egészséges táplálkozás egyik alappillére.

Méz a gyógyászatban

Az alternatív gyógyászatban köhögéscsillapításra, torok és fülfájásra, és általános immunerősítőként használják. Baktériumölő hatását már a háborúkban is ismerték, sebeket fertőtlenítettek vele. A kozmetikai ipar pedig a bőrbe juttatott méz ránctalanító, selymesítő hatására esküszik. A benne lévő hatóanyagok egyes nézetek szerint 70 -féle gyógy,- és fiziológiai hatással rendelkeznek. Található benne kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin. Fontos tudni, hogy a mézet nem szabad forró italba, életbe tenni, mert hatóanyagai a hő hatására elillannak. Legyen akármennyire jótékony hatású az aranyszínű folyékony szer, a virágpor allergiásoknak mégis vigyázni kell vele, hiszen az arra érzékenyeknél betegségeket is előidézhet.

Méz a konyhában

A mézet a gasztronómiában édesítőszerként alkalmazzák. Tökéletesen helyettesíti a cukrot és a különböző édes szirupokat. Leginkább téli süteményekbe keverjük, a hideg időben adjuk teához, nyáron pedig gyümölcslevesek és salátás ízesítője lehet. Igen kedveltek a mézes- mustáros pácban érlelt húsok és azok a salátaöntetek, amelyeknek a méz az egyik alapanyaga.

[REKLAM]

Mézes-mustáros öntet salátához, vagy húshoz:

1 evőkanál méz
2 evőkanál olivaolj
1-2 teáskanál mustáros
frissen facsart lime, vagy citromlé
só, bors

A hozzávalókat egy üvegtálban összekeverjük (ne használjunk fém kanalat!) és az ízlés szerint összevágott salátára (paradicsom, jégsaláta, sárgarépa például) öntjük. Ebben a dresszingben pácolhatunk csirkemellet is, amit később szabad tűzön, vagy benti grillen megsütünk.

Mikita Eszter