Az elmúlt négy hónapra visszatekintve, kétséget kizáróan állítható: az élet minden területe a koronavírusról szólt hazánkban (is). Magyarországon március 4-én jelentették be az első regisztrált esetet, az első elhunyt beteget pedig március 15-én. Az aktív esetek száma egészen május elejéig nőtt, majd folyamatosan csökkenni kezdett. A koronavírus azonban nem tűnt el. Sőt! A szomszédos országokban újra emelkedni kezdett a fertőzöttek száma. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatairól, na meg a jövőről beszélgettünk a Nyíregyházán született dr. Kis Zoltán virológussal, akinek vezetésével márciusban elsőként sikerült izolálni az új koronavírust Magyarországon. Ezzel pedig lehetőség nyílik hazai vakcinák kifejlesztésére.

Mint ismert, 2019 decemberében Wuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járványt jelentettek az Egészségügyi Világszervezet felé. A megbetegedések hátterében egy új koronavírust igazoltak a kínai egészségügyi hatóságok, amely közeli rokonságot mutat a SARS- és MERS-koronavírusokkal. A kezdeti megbetegedések esetén közös tényező volt, hogy azok, akik koronavírus-fertőzöttek lettek, mindannyian jártak a wuhani halpiacon. Később aztán igazolódott, hogy a vírus emberről emberre is képes terjedni.

„Megfelelő időben, megfelelő intézkedések”

Az első személyek, akikről Magyarországon hivatalosan bejelentették, hogy SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttek, két iráni származású, Magyarországon tanuló egyetemista. A harmadik már egy brit férfi, aki Milánóban dolgozik, és rendszeresen ingázik az olaszországi város és Debrecen között, de volt, aki Izraelből utazott hazánkba, vagy aki járt – többek között – Hollandiában és Angliában. Kezdetben behurcolt esetekről szóltak a hírek, de aztán már március közepén olyanokat is detektáltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában, akiknek nem volt az azt megelőző két hétben külföldi utazásuk, tehát itt kaphatták el Magyarországon a betegséget. Július 1-ig hazánkban igazoltan 4157-en fertőződtek meg, 586-an pedig elhunytak.

Azt látjuk, hogy Magyarországon megfelelő időben, megfelelő  intézkedések  történtek a  koronavírus-járvány elleni védekezésben. Április végén, május elején értük el a tetőpontot, azóta pedig tulajdonképpen csökken az esetszám, jelenleg úgy is fogalmazhatunk, hogy viszonylag stagnál

– kezdte a beszélgetést dr. Kis Zoltán, hozzátéve,

a kijárási korlátozások feloldása és a határok újranyitása következtében sem nőtt érdemben a fertőződött betegek aránya, ellenben a környező országokkal – Horvátországban, Szlovéniában, Ukrajnában, Romániában, Németországban ugyanis újra elkezdett emelkedni.

 

A maszkviselést lazábban veszik

Itthon bár a tömegközlekedési eszközökön, vagy például az üzletekben kötelező a maszkviselés, ezt sokan mégsem tartják be, pedig fontos lenne, csakúgy, mint a rendszeres kézmosás és a másfél méteres védőtávolság betartása is. Koronavírus elleni gyógyszer, oltóanyag a közeljövőben nem várható. Tehát nem lesz, ami ősszel megvédene minket. Ezen szabályok betartásával viszont jelentősen csökkenthetjük az esélyét annak, hogy elkapjuk a fertőzést. A vírus úgy viselkedett hazánkban, ahogy azt már külföldön leírták, hiszen Nyugat-Európában hamarabb robbant be a járvány, tehát voltak adataink, előfeltevéseink és ebből a szempontból nem okozott nagy meglepetést. Nem jött be egy olyan variáns sem, ami súlyosabb fertőzést okozott volna. Kezdetben a vírus leggyakoribb tünetei a láz, a száraz köhögés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézségek és a fáradékonyság voltak, de aztán ez kiegészült – a betegség lefolyásának közepétől – a szaglás-érzékkieséssel, sőt, a hasmenés is egyre dominánsabbá vált. A betegek mintáival mindig megkaptunk egy úgynevezett beküldő lapot is a kórházaktól, amelyen szerepeltek a tünetek. Sokszor csak annyi volt rajtuk, hogy láz, valamint hasmenés, nehézlégzés és köhögés viszont nem is, amire kezdetben azt hittük, hogy a legfőbb tünet.

Folyamatosan nyomon követik

Míg például az influenzavírus gyakran változtatja a felszíni fehérjéit és ennek okán az ellene használt vakcinákat évről évre felül kell vizsgálni és változtatni azokat a törzseket, amik benne vannak az oltóanyagban, a koronavírus biológiai tulajdonságaiban szerencsére még nem vettünk észre számottevő módosulását, vagyis ahogy a közbeszédben használják, nem mutálódott, de hozzáférünk nemzetközi adatbázisokhoz, folyamatosan figyeljük, hogyan és milyen irányba változik.

Nem csak egyféle koronavírus létezik

Többféle koronavírust is izoláltak Magyarországon, ami azt mutatja, hogy a betegséget több helyről hurcolták be

– magyarázta a virológus.

Ez azonban biológiai tulajdonságaiban nem jelent különbséget, inkább csak a vakcina hatásossága szempontjából lehet fontos, hogy megállapítsák, hányféle alpopulációja van jelen Magyarországon. Ugyanis, ha sikerül létrehozni a vakcinát, akkor abban annak a vírustörzsnek kell jelen lennie, ami hazánkban leginkább terjed. Az, hogy a vírust márciusban sikerült izolálni, egy nagyon fontos lépés volt a vakcinafejlesztés szempontjából

– folytatta.

Az izolálás ugyanis azt jelenti, hogy a betegben lévő vírust laboratóriumi körülmények között tartjuk fenn és szaporítjuk. Ha pedig ezeket a vírusokat képesek vagyunk felszaporítani, akkor el tudjuk kezdeni vizsgálni a tulajdonságaikat: milyen gyorsan, milyen mennyiségben szaporodik; és egyáltalán hogyan változik a genetikai tulajdonsága. Egyrészt ez ahhoz is szükséges, hogy megtaláljuk a törzset, amelyből a koronavírus elleni hatásos vakcinát elő lehet állítani. Másrészt pedig szerepe lesz abban is, hogy ha sikerülne kifejleszteni az oltóanyagot, akkor megnézzük, hogy egyáltalán mennyire védene. A jó vakcinának ugyanis úgynevezett semlegesítő ellenanyagok termelését kell kiváltania az illető szervezetében. Ennek teszteléséhez is kell az élő vírus, hiszen laborkörnyezetben össze tudjuk hozni az ember vérsavóját a koronavírussal. Ha a vírus nem képes az érzékeny sejteket megfertőzni azért, mert a beteg savójában ott vannak az ellenanyagok és azok ártalmatlanították, akkor nyert ügyünk van. Sajnos a koronavírus ellen azonban még nincsenek ilyen szereink.

Komplex feladat a vakcina-előállítás

A koronavírus elleni vakcina-előállítás egy nagyon komplex feladat – magyarázta a virológus, mindez pedig még hosszú hónapokat vehet igénybe.

A vírust meg kell ismernünk, ott vannak a hatósági engedélyeztetések, a preklinikai és klinikai fázisok, szükség van állatkísérletekre és persze arra is, hogy ha mindezeken túl vagyunk, akkor megfelelő mennyiségű vakcinát elő tudjunk állítani.

1. Ha sikerülne kifejleszteni egy vakcinát, akkor elkerülhetetlen, hogy annak hatásosságát először állatokon vizsgáljuk meg, azonban hangsúlyoznom kell, hogy Magyarországon nagyon szigorú állatkísérleti szabályok vannak érvényben. Úgy kell kísérleteznünk, hogy a lehető legkevesebb állat felhasználásával a legtöbb információhoz jussunk.

2. Amennyiben azt látnánk a kísérleti állatok esetében, hogy működik a vakcina, akkor, és persze ha a hatóság is engedélyezné, lépnénk bele a klinikai első fázisba. Megnéznénk, hogy kevés számú önkéntesen, fiatal-erős szervezeten, mennyi lenne az a dózis, ami nem ártana.

3. Amikor már azt látnánk, hogy bizonyos dózis beadása után még mindig megfelelő a védettség, lépnénk be a második fázisba. Itt már a hatásosságot is jobban tudnánk tesztelni.

4. A harmadik fázisnál már sokkal több emberen is kipróbálnánk.

5. Ha ezeken túl lennénk – sikeresen –, akkor kaphatná meg a vakcina a forgalombahozatali engedélyt.

Most az angol és kínai kutatók járnak nagyon elől a vakcinafejlesztésben. Világszerte sokan próbálnak meg vakcinát fejleszteni; de még az utolsó, hármas fázisban lévőknél is gyakorta ki szokott derülni: sajnos a vakcina mégsem megfelelő. Azonban, ha adna egy bizonyos szintű védettséget, már azzal is előnyben lennénk, vagy ha már azt elérnénk, hogy senki ne kerüljön be az intenzívre. Koronavírusos betegségnél sok esetben kevés az esély a lélegeztető gép elhagyásának, így az is óriási eredmény lenne. A cél, hogy minél hatásosabb vakcinát állítsunk elő, de úgy, hogy az egyáltalán ne ártson.

Legalább 2 milliárd dózisra lesz szükség

A vakcina fő célja a megelőzés, hogy felkészítse az immunrendszert a vírusra. Ha sikerülne kifejleszteni, akkor azt követően kezdődhetne a gyártás. Mivel a vírus az egész világot érinti, első körben legalább 2 milliárd dózisra lenne szükség, ennek legyártása óriási kihívás. Lesz egy prioritási rend, hogy melyek azok a célcsoportok, akiknek mihamarabb szükségük van rá. Nyilván az idősekkel, a fokozott kockázati csoportba tartozókkal fogják kezdeni.

Még hosszú hónapokra számíthatunk

Nem tartom valószínűnek, hogy az idén lesz minden szempontból megfelelő vakcina a koronavírus ellen. Talán jövőre, de ne bocsátkozzunk jóslatokba. E nélkül viszont a vírus nem fog eltűnni, velünk lesz a mindennapjainkban. Egyelőre csak a járványügyi intézkedésekkel tudjuk alacsonyan tartani az esetszámot. Ha azonban ezeket a megelőző szabályokat nem tartjuk be, akkor nagyon gyorsan terjedni fog. Azt hittük, hogy a nyár, a meleg nem fog annyira kedvezni a vírus terjedésének. Horvátországban meleg van, mégis emelkedik az esetszám. Angliában is gócpont alakult ki. Ez a vírus magától nem fog eltűnni. Persze, ha az egész világon mindenki kulcsra zárná az ajtót és huzamosabb ideig nem jönne ki a házból, akkor elvágnánk a terjedését, de tudjuk, hogy ez több szempontból is lehetetlenség. 

Vajon lesz 2. hullám?

Az látszik, hogy bár meleg van, a vírus mégis terjed, főleg zárt térben. Ha majd beköszönt az ősz, hűvösebb lesz az idő, akkor a pára és az alacsonyabb hőmérséklet miatt az életképessége is megnő, a felszínen tovább meg tud majd maradni. Tavasszal a lakosság rendkívül fegyelmezett volt. Ha ezt meg lehet ősszel is őrizni, akkor nem kell majd településeket karantén alá helyezni. A koronavírustól még nem szabadultunk meg. Az, hogy ez egy második hullám lesz, vagy csak még az első, virológusként nehéz megmondani. Úgy fogalmaznék, hogy az első még nem múlt el. Cél azonban az, hogy minél alacsonyabb esetszám forduljon elő a jövőben.