Gróf Széchenyi István a vízszabályozás területén végzett tevékenységét mutatja be a Kállay Gyűjteményben megrendezett kiállítás egyik terme. A Duna szabályozása után, 1845-ben döntött Széchenyi arról, hogy a Tisza szabályozását is végre kell hajtani. Megbízást adott Vásárhelyi Pálnak arra, hogy elkészítse a szabályozási terveket.

FONTOS VOLT A TISZA SZABÁLYOZÁSA

A vízszabályozásnak akkor elsősorban mezőgazdasági jelentősége volt, a folyó szabályozásával, az árvízvédelmi töltések megépítésével növelni lehetett a művelhető területek nagyságát.

További képekért kattintson a fotóra!

– Az alapelvek, azt gondolom, változatlanok – mondta Pesel Antal, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese. – Akkor is szakértőre bízták a tervezést, szakszerű munka folyt, akkor is felismerték azt, hogy együttesen, akkor azt mondták, hogy a vármegyék és a birtokosok összefogásával lehet végrehajtani, ma azt mondjuk, hogy integrált vízgazdálkodás szükséges, tehát csak a rendszer elemeit egymásra építve, egymással összehangolva lehet egy hatékonyan működő rendszert kialakítani.

SZÉCHENYI KORÁT IS BEMUTATJA A TÁRLAT

A Kállay Gyűjtemény másik termében a 225 éve született gróf Széchenyi István életét ismerhetik meg a látogatók. A tárlókban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár által őrzött Széchenyi aláírásával ellátott levelek láthatók, egy a Vendéglátóipari Múzeumtól kapott bútorokkal és tárgyakkal berendezett sarok a korabeli mindennapi életet mutatja be, és megcsodálható Barabás Miklós festménye is.

– Ezt a képet 1860-ban festette Barabás Miklós Széchenyiről, aki akkor már nem élt. A festményt nagy örömünkre a megyeháza kölcsönadta a tárlatra – mondta Mohácsi Endre, a Kállay Gyűjtemény vezetője.
A Víz Világnapján megnyitott kiállítás szeptember közepéig látható a Kállay Gyűjteményben.

F. A.

(Fotó: Szarka Lajos)